Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Sümegi Pál: A dél-dunántúli lengyeli kultúra tengeri kagylóékszereinek archeozoológiai vizsgálata
17.68.1938 (Zengővárkony, 58. sír) 4 db Spondylus gaederopus (Linnaeus, 1758) héjból gyűrűszerűén lecsiszolt kagylógyöngy, felülete teljes mértékben lecsiszolt, élein egyidejű bevágások, a felszínén pedig posztgenetikus, karbonát kiválások találhatók. Az ékszert alkotó tüskésosztrigát (Spondylus gaederopus) a neolitikumban gyűjthettek be, a Földközi-tengerből, valószínűleg az Egeikumbol származott. Ez a faj napjainkban is igen elterjedt a Földközi-tengerben. 17.99.1937 (Zengővárkony, 77. sír) 2 db Spondylus gaederopus (Linnaeus, 1758) héjból gyűrűszerűén lecsiszolt kagylógyöngy, felülete teljes mértékben lecsiszolt, élein egyidejű bevágások, a felszínén pedig posztgenetikus, karbonát kiválások találhatók. Az ékszert alkotó tüskésosztrigát (Spondylus gaederopus) a neolitikumban gyűjthettek be, aFöldközi-tengerből, valószínűleg az Egeikumbol származott. Ez a faj napjainkban is igen elterjedt a Földközi-tengerben. 17.99.1937 (Zengővárkony, 77. sír) Ugyanitt külön csomagolva 11 db Spondylus gaederopus (Linnaeus, 1758) héjból gyűrűszerűén lecsiszolt kagylógyöngy, felületük teljes mértékben lecsiszolt, élein egyidejű bevágások, a felszínén pedig posztgenetikus, karbonát kiválások találhatók. Az ékszert alkotó tüskésosztrigát (Spondylus gaederopus) a neolitikumban gyűjthettek be, a Földközi-tengerből, valószínűleg az Egeikumbol származott. Ez a faj napjainkban is igen elterjedt a Földközi-tengerben. 13.91.1937 (Zengővárkony, 76. sír) 7 db Spondylus gaederopus (Linnaeus, 1758) héjból gyűrűszerűén lecsiszolt kagylógyöngy, felülete teljes mértékben lecsiszolt. Az ékszert alkotó tüskésosztrigát (Spondylus gaederopus) a neolitikumban gyűjthettek be, a Földközi-tengerből, valószínűleg az Egeikumbol származott. Ez a faj napjainkban is igen elterjedt a Földközi-tengerben. 17.73.1937(Zengővárkony, 59. sír) Pinna nobilis héj 1 db erősen töredékes (4 darabra tört), csiszolatlan felszínű, fúrt héja alkotja az ékszert. Az ékszert alkotó sonkakagylót (Pinna nobilis) a neolitikumban élő állapotban gyűjthettek be a Földközitengerből. 17.74.1937 (Zengővárkony, 59. sír) 16 db, centiméteres sugarú, gyűrű alakúra vágott Spondylus gaederopus héj, 3 db rúd alakúra, 1 db korong alakúra csiszolt, fosszilis, átkristályosodott, valószínűleg miocén korú Ostrea héjból készült ékszer. Az ékszert alkotó tüskésosztrigát (Spondylus gaederopus) a neolitikumban gyűjthettek be, aFöldközi-tengerből, valószínűleg az Egeikumbol származott. Ez a faj napjainkban is igen elterjedt a Földközi-tengerben. Az osztriga (Ostrea sp.) már fosszilis volt a neolitikumban is. 17.74.1937 (Zengővárkony, 108. sír) Pinna nobilis (sonkakagyló) 1 db, csiszolatlan felszínű, fúrt héja alkotja az ékszert. Az ékszert alkotó sonkakagylót (Pinna nobilis) a neolitikumban gyűjthettek be a Földközi-tengerből. Ez a faj napjainkban is igen elterjedt a Földközi-tengerben. 11/114a. 1937 (Zengővárkony, 187. sír) Spondylus gaederopus (Linnaeus, 1758) hosszú rúd alakú függővé csiszolva, illetve 4 db kagylómetszet átfúrva és gyűrűalakú kagyló-gyönggyé csiszolva. Az ékszer alapanyagát jelentő kagyló a neolitikumban recens volt, a Földközi-tengerből, valószínűleg az Egeikumbol származott. 96
