Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

szinte az olvasható ki, hogy a kisbirtok immanensen mintagazdaság, ellenben a nagyüzem sarlatánok vagy fajankók kezében van, akik nem tudnak semmit, nem tanulnak semmit, akik találékonyság és tájékozottság nélkül aratják le, amijök van. Az egyoldalú adatválasztás, nézőpont kárhoztatása, illetve sokszor csak teoretikai, elméleti szempontra korlátozódó megközelítés felemlegetése mellett Leopold a kisbirtok eszményesítőivel szemben gazdasági jellegű érveket sorakoztatott fel. A kisbirtokon alapuló szövetkezetek elsődlegességét hirdetők hazai képviselői (Pór Ödön, Dániel Arnold) nézeteiket Eduard David elméletére, illetve annak azon gazdasági vonatkozású megállapítására alapozták, hogy az amerikai kontinens nagybirtokainak dömpinggabonatermelésével szemben Európa a kisüzemileg termelhető, intenzívebb gondozást igénylő termékekben fölényt élvez, s ez hosszú időn keresztül fenn is marad.

62 Ebből következőleg a kontinensen a kisbirtokosok szövetkezeteié a jelen és a jövő. Ifj. Leopold Lajos a kisbirtok fölényét hirdetőket két részre osztotta: az abszolút fölény híveire és a relatív fölényt hirdetőkre. Az abszolút hívek a kisbirtok előbbre valóságát konjuktúrától és üzemágtól függetlennek mondták. A relatív fölény híveivel - amilyen David is volt kapcsolatban Leopold több együttható együttes teljesüléséhez, illetve egy részítélet helyességéhez kötötte, hogy a kisbirtok további konjunktúrát élvezzen. Ezek a következők: 1., a tengerentúli gabonaverseny további erőteljes megléte, 2. a tengerentúli hús-, tej-, főzelékfélék- és gyümölcsverseny ellenben nem nehezedik a kontinensre, 3. az utóbbiak termelése a termények szárazföldi szállításköltségeit és veszélyeit elbírják, 4. a kisbirtoknak a hús-, tej-, főzelék- és gyümölcstermelésben bírt fölénye társadalmi helyzettől, gazdasági kapcsolataitól függetlenül bárhol érvényesül. Leopold tanulmányának jelentős részében előbbi kérdésekre keres választ legfrissebb termelési, fogyasztási adatokat, valamint világpiaci árakat is felvonultatva. A kisbirtokok szövetkezeteire épített jövőkép kapcsán ifj. Leopold Lajos a következő, nem elhanyagolható szempontot veti fel: „Könnyű Budapestről prédikálni, hogy a felosztott latifundiumok helyébe óriási szövetkezeti hálózatot kell tenni. Akik ismerik a magyar vidéket, akik tudják, mily nehéz itt a szövetkezetekkel boldogulni, mennyi parasztgőg, félreértés, keserű csalódás vár itt arra, aki csak egy szövetkezetet is akar alkotni, kételkedve fogadják a gigantikus programokat. Pedig szövetkezet nélkül beteg a modern kisbirtok. ". ' De józan realitásérzékére utal a következő megjegyzése is: „Elgondolták-e már a kisbirtok eszményitől, minő túltermelés állna elő Magyarországon épen a kisbirtok romlandó cikkeiben, ha az eszményesítők álma: a konyhakertes Magyarország valóra válna?".

64 A fogyasztóképesség más összefüggésben, a kisbirtok abszolút fölényét természetszerűleg - vitató érveinél, gondolatainál is szóba kerül. A kisbirtok üzemtechnikáját, munkateljesítését, valamint fogyasztóképességét számba vevő részeknél a munkateljesítés esetében önkizsákmányolást, a táplálkozás, ruházkodás, lakás kérdésénél - jobbára hazai példákra hivatkozva - pedig a „kevéssel beérés világát" emlegeti, mint olyan jellemzőket, amely a kisbirtok abszolút fölényéről vallott nézeteket egyértelműen vonják kétségbe.

65 Polemizálóbb jellegénél fogva ifj. Leopold Lajos utóbbi írásával kapcsolatban felvethető, hogy annak kevésbé szaktudományos irányultsága mellett „osztályhelyzete, egyéni érdeke" is befolyásolta, és tanulmányának írásakor a nagybirtokon gazdálkodó agrárember-státuszhoz kötődő saját szempontjai is vezették. Talán. Mindenesetre Jászival összehasonlítva Leopold szempontjai, érvelése, érvelése szolgálatába állítottak tárgyszerűsége megfeleltek a társadalomtudomány minimumfeltételeinek. Ugyanis Leopold azon végkövetkeztetésére, miszerint a műszaki forradalom belátható időn belül versenyképessé teheti a nagyüzemet a kisbirtok által termelt terményekben is, és ennek következtében a parcellázás végül akár a kisbirtokok eladósodásához - egyúttal egy újabb földbirtok-koncentrációhoz, méghozzá banki jellegűhöz vezethet, Jászi teoretikus megközelítésből, mondhatni doktriner módon reagált.

66 Ő ezen kedvezőtlenebb 61 Radikálisokként Jászi Oszkárt, illetve „szocialistának is tekinthető" körét nevezte meg. LEOPOLD, IFJ. 1907. 324. ~ Ifj. Leopold által publicistaként, Pór Ödön által agrárteoretikusként jelölt Eduard David tézisei, Kautskyéval egyetemben, azzal összevetve olvasható: PÓR 1903. „Szövetkezet nélkül lemarad a világpiacról. Elszigetelt életének csak a mindenféle uzsora örül." - tette hozzá. LEOPOLD, IFJ. 1907. 333. 64 LEOPOLD, IFJ. 1907. 335. 65 LEOPOLD, IFJ. 1907. 327-328. 66 A földreform korban bevett formája, a nagybirtok parcellázásával kapcsolatos banki közreműködés, illetve az olaszországi parcellázás példája és következményei alapján ifj. Leopold az általa felvázolt, kisbirtok számára kedvezőtlen folyamatok bekövetkeztének esetére jósolta a következőket „Mi sejtjük, mi lesz. A Parcellázó Bankok leakasztják firmájukat és Összevásárló Bankokká alakulnak. " LEOPOLD, IFJ. 1907. 335. 395