Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

A beérkezett válaszok alapján második csoportba sorolhatóak Gyula, Érsekkéty, valamint Tolna megyéből Alsónána és Várdomb volt. E települések esetében a tej szövetkezetbe vitt tej lefelezett tejjel való pótlásáról számoltak be az adatközlők, amit Leopold a bevitt tápértékcsökkenés miatt kifogásolt elsősorban.

19 A lefelezett tejjel kapcsolatban azonban nem hallgatja el, hogy Alsónána, de másrészről Ocsény esetében is az adatszolgáltatók arról számolnak be, hogy a „napszámosnép hordja az olcsóbb fajta lefölözött tejet. " (365. p.). A tej szövetkezetek ezirányú pozitív hatását is figyelembe véve Leopold arra a következtetésre jut, hogy a helyi tejfogyasztás alakulása szempontjából a vajtermelésre berendezkedett tej szövetkezetek - a lefölözött tej felhasználásának köszönhetően - kisebb veszélyt jelentenek, mint azok, amelyekből a nyerstejet azonmód elszállítják. Szerencsére a Völgységi járás tej szövetkezeteire ez volt a jellemző. A felmérésben, Leopold tanulmányában szereplő négy völgységbeli községben (Cikó, Zomba, Belac, Kakasd) a tejszövetkezet egyaránt rendelkezett tejüzemmel.

20 Azonban Leopold hangsúlyozza: „Másfelől a lefelezett tej - szögezte le -, tekintve eléggé nem hangsúlyozható silányabb tápértékét, a szegénysorsú, ételeiben kevéssé válogatós paraszt eddigi táplálkozási ökonómiáját zavarja meg. Nem minden paraszt fogja egy csapásra átérteni, hogy itt a tej nemcsak új formájával, de új értékelésével van dolga. " (365-366. p.) A tejelvonás által nem érintett települések csoportjában három olyan község található (Abony, Nagyod és Eny), ahol nincs tejszövetkezet, illetve ide számítható a Bars megyei Garamlök is, ahol a tejszövetkezet csupán kezdő stádiumban volt a felvétel idejekor. Frissen alakult volt a tejszövetkezet a Fejér megyei Igaron, ahonnét a válaszadó arról számolt be - amiképpen Békés, Békéscsaba, Mezőberény, Dunaszekcső, illetve Terhely adatközlői is -, hogy a településen a tej szövetkezetnek köszönhető értékesítési lehetőség miatt a tagok nem vonják el a tejet gyermekeik szája elől, vagy legalábbis ez nem tapasztalható. A Tolna megyei Zomba kapcsán hasonlóképpen nyilatkozott a vármegyei főorvos, aki további adalékkal szolgált, miszerint a településen megfigyelhető gyakorlat, hogy a tej szövetkezetben vásárolt túrót téli táplálékul használják. (A tejszövetkezet hatását illetően Zombát mintázza a közeli Belac és Kakasd is.) Ifj. Leopold Lajos külön említette azon településeket, ahol az egykerendszerhez kapcsolódó szempontok, szokásrendszer jóval erőteljesebb érvénnyel bírt, mint bárminemű értékesítési lehetőségek. A szóban forgó három református falu, a Bars megyei Garamlök és Nagyod, illetve a Sárközben (Tolna m.) fekvő Ocsény kapcsán írja: „A szélsőséges malthusianismus okozza és teszi lehetővé, hogy törik-szakad: az egyetlen gyermek mindennapi kenyere sohasem mostoha, a szülők féltő szeretete dehogy is engedné!"(365.

p.). A tejszövetkezettel nem rendelkező Nagyodon, a szerveződő tejszövetkezettel bíró Garamlökön ugyanaz a helyzet, mint az ocsényi tej szövetkezeti tagok esetében: a tejből, amikképpen például a tojásból bőven jut a gyermekek asztalára. Ahogy a nagyodi tanító írta, ,,(...)annyira szeretik azokat, hiszen csak egy van belőlük. " (365. p.). Ifj. Leopold Lajos az abonyi adatközlő (tanító) válaszát ismertetve hasonló értékesítési magatartásformáról ad képet, mint amire Gunst Péter jutott bevezetőmben idézett tanulmányában. Ezek szerint a túlzott mértékű, a háztartás saját fogyasztási szempontjait figyelmen kívül hagyó tej értékesítés az anyagi helyzettől, értékesítési lehetőségektől részben független gyakorlat, hiszen azt az étkezési szokások és egyéb megfontolások is befolyásolhatták. Nem feltétlenül a szegénység, illetve a túlzott rászorultság ennek az oka. A tejet fogyasztó, illetve alig fogyasztó családok közt - amint Leopold írja - „(...) nem a gazdagság vagy a szegénység a kizárólagosan döntő tényező. Akik elvonják a tejet és tojást gyermekeiktől, jórészben nem a szegénység okából teszik, hanem a vagyonszerzés - főként földvétel — vágya lebírhatatlanul szorítja őket e végzetes takarékosságra. " (363 p.). Az egyébként tejszövetkezettel nem rendelkező, ugyanakkor Budapesthez közel eső Abony leírása során jegyzi meg a napjainkban már megszokottnak tekinthető jelenség - miszerint az agrártermék (ez esetben tej) ára Budapesten sokszor olcsóbb, mint a termelőterületén értékesítve (ez esetben abonyi piac) - kapcsán a következőket: „E látszólagos abszurdum megfejtése, hogy az 1. organizált, 2. tömeges, ezért 3. egyenletes fogyasztás caeteris paribus olcsóbb. " (363. p.). „A pozitív válaszok világossá tették, hogy a tej szövetkezetek és a kivitelre dolgozó tejkereskedelem az ország különböző vidékein a legeltérőbb viszonyok (vallás, nemzetiség, lakosságszám stb.) között sok esetben 19 Várdomb kapcsán ifj. Leopold megemlíti, hogy vasár- és ünnepnapokon a szövetkezeti tagok otthon tartják a tejet. 20 KÁPOLNÁS, V. 1997. 44-45. 21 A tejszövetkezettel szintén nem rendelkező, jelentősebb felvevőpiactól viszont távol eső Bars megyei hegyvidéki községből, Ényből a válaszadó községi tanító ellenben a tejnek gyermekek táplálkozásában való rendszeres előfordulásáról számolt be. Mint írja, tojással és szalonnával egyetemben a tej képezi e község táplálkozásában az oázist. 388