Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

a termékek, amelyek az értékesítési szövetkezetek megalapításig „elkallódtak a paraszti háztartásban", biztosították a tartalmasabb, s a parasztgyermekek fejlődése szempontjából szükséges táplálékot. Ifj. Leopold Lajos - ki saját maga is gazdálkodott a Szekszárd és Ocsény határában fekvő ózsákpusztai birtokon - figyelmét e kérdés részleteiben való tanulmányozására Tihanyi Domokos, Tolna vármegye tanfelügyelőjének megfigyelése indította. A tanfelügyelő ugyanis konstatálta, hogy a vármegye területén fekvő azon községekben, ahol tej szövetkezetek alakultak, idővel a tanulók széles körében sápadtság, lankadtság volt megfigyelhető, és tanulmányi eredményeik is romlottak. Felvethető, hogy a tej értékesítésének nem kellett (volna) feltétlenül együtt járnia a parasztgyermekek táplálkozásának romlásával, hiszen a tejért kapott pénz, mint „egyetemes fűtőanyag" ellensúlyozhatta volna a kieső tejmennyiséget. Ezen - általa a „bureauk nemzetgazdászának" tulajdonított - érveléssel kapcsolatban, miszerint a tejét eladó paraszt a pénzen könnyen jut húshoz és más értékes élelmiszerhez, Leopold a következőket írja: „Ha akar és ha tud. Ha egyáltalán eszébe juttatják, ha ezernyi gondjától, melyek csillapítására az „egyetemes fűtőanyag" ugyancsak elkel, marad ideje, marad tehetsége arra, hogy a régi főtáplcüékok ekvivalenséről gondoskodjék. Ha mégis megteszi: a parasztgyermek nem vallhatja kárát az új folyamatnak. De vajon megteszi-e?" (357. p.) Leopold ez utóbbinak kiderítése, illetve a tej szövetkezetek hatásának konkretizálása érdekében országos kitekintésű felmérést végzett. Az általa összeállított, és helyi tanítókhoz, orvosokhoz elküldött kérdőlapokon a következők szerepeltek: • A lakosság száma, foglalkozása, részvétele a tejszövetkezetben. • Gyermekek étkezésének (reggeli, ebéd, vacsora) jellemzői. • Gyermekek isznak-e alkoholt? • Észlelhető-e, hogy a szülők bizonyos mennyiségű - vagy valamennyi - tejet elvonnak gyermekeik elől, mióta a szövetkezet fennáll? • Tapasztalható-e ennek folytán, hogy a rosszabb táplálkozás eredményeként a gyermekek fásultak, haloványak, kevésbé kitartóak? • Mire fordítják általában a szülők a tejből származó jövedelmüket? • Az elvont tej helyett a szülők mit adnak gyermekeiknek? Mint látható, Leopold érdeklődése nemcsak a tej szövetkezeti mozgalom helyenkénti kiterjedtségére, a tej értékesítés mértékére, annak hatására, hanem az „egyetemes fűtőanyag-tétel" kapcsán a tej pótlásául szolgáló élelmiszer milyenségére, illetve a tejből nyert pénz felhasználásának módozataira is kiterjedt. Itt kell megemlítenünk azt a körülményt, hogy Leopold figyelmét nem kerülték el a tej szövetkezetekkel nem rendelkező, ám felvevő piachoz (városhoz) közel eső települések sem.

11 Véleménye szerint az utóbbiak esetében a közvetítő kereskedelem az, amely a „tejet legtermészetesebb, legbelsőbb fogyasztó-területétől" fosztja meg. „Tehát nem a szövetkezeti forma egy hibáját kerestük és véljük megtalálni e kérdésben - tette hozzá. -, hanem általában az export-düh keserves reakcióját, mely sajnos, azt a magasrendű társadalmi kikristályosodást sem kerülte el, melyet szövetkezetnek nevezzünk. " (358. p.) III. Leopold adatai, következtetései Ifj. Leopold Lajos kérdőívére az ország 48 településéről érkezett válasz, amelyek közül azonban tételesen - feldolgozásra alkalmasnak minősítve - csak harmincat ismertetett tanulmányában. Ezen harminc adatszolgáltató település nem egyenletesen oszlott el az ország területén.

12 Míg Alsónána, Belac, Cikó, Decs, Kakasd, Kölesd, Mözs, Őcsény, Sárszentlőrinc, Tamási, Várdomb és Zomba kapcsán 12 Tolna megyei községről rendelkezett részletes adatokkal Leopold, addig az ország fennmaradó részéről csupán 18 helyről. Ezek a szomszédos megyékből Igar és Tárnok (Fejér m.), Dunaszekcső (Baranya m.), Csataalja (Bács-Bodrog m.), az Alföldről Abony (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.) illetve négy békési mezőváros, Békés, Békéscsaba, Gyula, Mezőberény, Erdélyből a Kolozs megyei Magyarbikal, a Felvidékről pedig Eny, Garamlök, Kiskálna, Nagyod (egyaránt Bars m.), Érsekkéty (Esztergom m.), Modor (Pozsony m.), valamint a két Trencsén megyei település, Sziklaszoros (Szkalité) és Terhely (Tyerkova) voltak. 11 így több olyan településről is érkezett válasz, ahol nem volt tejszövetkezet. 12 Ifj. Leopold Belacot és Kakasdot együtt ismertette. 385