Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

Csekő Ernő A tej szövetkezetek kedvezőtlen hatása a parasztgyermekek tejfogyasztásának alakulására (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

1 „A magyar tejtermelés és fogyasztás megszervezése nem mai keletű; hatását így sok vonatkozásban már elég tisztán láthatjuk. A tejtermelés megszervezői előtt annak idején észrevehetően elsősorban a városi, illetve a nem-földmívelő lakosság tejjel való ellátása lebegett; bizonyára arra gondoltak, hogy a falusi, mintegy a forrásnál lévő lakosságnak ilyen problémája nincs. Később a tejtermékek külföldre való szállítását igyekeztek megszervezni. Sok eredményt értek el. A városi lakosság asztalára ma több szempontból ellenőrzött, egészséges tej kerül; a tej ellenében a gazdák az eddiginél nagyobb jövedelemhez, a külföldre szállított tejtermékek ellenében pedig az ország jelentékeny, bár évenként elég váltakozó mennyiségű s értékű devizához jut. Hogy közben s nagyrészt e kétségtelenül eredményes tevékenység következtében a magyar agrárlakosság mennyi és milyen tejhez jut, az csak a legutóbbi időkben okozott gondot néhány orvosnak, mikor a népegészségügy szempontjából vizsgálni kezdték e népréteg táplálkozását. Az orvosok megállapításai megmaradtak a tudományos szakirodalom falain belül. Az újabb irodalmi nemzedék falukutatóinak adatai nagyobb visszhangot keltettek." - írta Illyés Gyula a Válasz 1937. évi folyamában megjelent, a paraszti népesség tejfogyasztásával, pontosabban annak elégtelen voltával fogalakozó írásának bevezető soraiban.

2 S valóban, az 1920-as és '30-as években sok vizsgálat, tanulmány született az agárnépesség táplálkozásával, és ekképpen tejfogyasztásával kapcsolatban. Ezek közül többet is ismertet Gunst Péter a parasztság két világháború közötti életkörülményeit taglaló tanulmányában. Az azokból szerzett adatok alapján Gunst Illyéshez hasonló következtetésre jut: „A tejnek szerepe az étkezésben nem volt általános, helyenként nagyobb szerepe volt a táplálkozásban, az ország túlnyomó részén azonban egyáltalán nem vagy alig fogyasztották. Ebben nem csak az játszott szerepet, hogy eladhatták-e a tejet vagy sem, bár általában ahol eladták, ott nem fogyasztották. A szokások is nagy szerepet kaptak a tej, illetve a tejtermékek fogyasztásában. Voltak vidékek, ahol nem volt megfelelő a piac, mégsem fogyasztották, másutt kedvező piaclehetőségek mellett is része volt az étkezésnek, bár kétségtelen, hogy az alapot a piaci körülmények jelentették: ahol eladhatták, ott inkább pénzeltek belőle, semmint maguk fogyasztották volna el. "' A tej piacra juttatásának javuló körülményeivel párhuzamosan megfigyelhető jelenségre, nevezetesen a tejét értékesítő - paraszti népesség tejfogyasztásának csökkenésére már az 1920-as, 1930-as évek ezirányú megállapításait jóval megelőzően, a tejtermelés, tej szövetkezeti mozgalom fellendülésével egyidőben, a XX. század elején felfigyelt ifj. Leopold Lajos szociológus. A termelői oldal saját fogyasztási szokásainak alakulásával foglalkozó felmérésének eredményeit a Közgazdasági Szemle 1905. évfolyamában jelentette meg Paraszt gyermekeink és a tehéntej (355-369. oldal) címmel.

4 Az alábbiakban az ebben foglaltak - így a felmérés eredményeinek - ismertetésén, illetve annak egykorú illetve későbbi adatokkal történő egybevetésén túl kísérletet kívánok tenni arra, hogy Leopold problémaérzékenységét, problémafelvetésének irányát a szövetkezeti mozgalom századforduló éveire vonatkozó történetének viszonylatában, illetve a honi (agrár)szociológia korabeli helyzetének kontextusában is értelmezzem. Ezeket megelőzően feltétlenül szükséges, legalább vázlatosan ismertetni a tej termelés-tej feldogozás terén a XIX. század utolsó évtizedeiben végbement, minőségi fejlődést lehetővé tevő változásokat. 1 E tanulmány a Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület A fogyasztás társadalomtörténete c. 2004. évi pápai konferenciáján elhangzott előadás kibővített változata. 2 ILLYÉS 1937. 653. 3 GUNST 1983. 505. 4 Ifj. Leopold Lajos a neve előtt egész élete során használt ifj. előtagot majd egy generációval idősebb, hasonló nevű unokabátyjától megkülönböztetésül vette fel. 383