Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

vezető út- és vasúti hálózat.

111 így pl. Szekszárdnak és Kalocsának nincs kőútja az élő-Dunához, „nem is használhatják a Dunát úgyszólván semmire és valósággal elszigetelik őket szomszédságuk háromnegyed részétől a mocsaras partok, a több kilométer ártér-izolátor úttalan útjai.". így a „közvetlen szomszédságban kitermelt árúk (tégla, szén, stb.) nem fuvarozhatok a senki Dunáján egyik parti városkából a másikba az utak és a rakhelyek bizonytalansága miatt. "V' A folyóút fejlesztését a korabeli közlekedéspolitika más aspektusa, nevezetesen a kedvezményes, államilag dotált MAV-tarifa is gátolta. A Duna partvidékén lakók a folyó helyett a vasúton szállították terményeiket, árúikat. Amint Leopold írta, „A víziút olcsóságát vasúti díjkedvezmény pótolja, a természet bőkezűsége helyett az állam bőkezűségét veszik igénybe.".

114 A Duna árterének, általa sürgetett rendezése révén a mezőgazdaság számára további 200000 hold földterület müvelés alá vételét tartotta lehetségesnek. A mezőgazdaság, közlekedés-kereskedelem, ipar - gyakorlatilag az összes gazdasági ágazat egyértelmű fejlődését a Duna fejlesztése révén látta megvalósíthatónak. De a közlemúlt tapasztalatai alapján nem sok reményt fűzött ehhez: „Széchenyi óta sok magyar államférfiú halt meg anélkül, hogy egyszer is végigutazta volna a Dunát. Nem egy közgazdánk, mérnökünk, kereskedőnk, aki Amerikát járva a világért sem mulasztaná el bebolyongni a Mississippit és az Erie-csatornát, elfelejt ügyet vetni arra a rengeteg jungle-re, mely országunk derekát elborítja. " 18. kép: A Duna egy másik értelmezése ifj. Leopold Lajostól: A szamár halála c. verse. (Tolnavármegye 1903. március 22. 1.) * * * A következőkben ifj. Leopold Lajos 1930-as években született, Szekszárddal foglalkozó két írását tesszük közzé, elsőként a Budapesti Hírlapban 1935. január 20-án megjelent Szekszárd Szőlőváros c. írását, melyet 111 Pedig Leopold írásban leszögezte: „A folyamok teher-és személyforgalmát legelsősorban nem a mesterséges víziutak, csatornák határozzák meg, hanem a vízvonalakhoz vezető közutak szúrna, állapota, célirányossága. ". LEOPOLD, IFJ. 1910. 265. 112 LEOPOLD, IFJ. 1910. 266. 113 LEOPOLD, IFJ. 1910.266. 114 LEOPOLD, IFJ. 1910. 259. 115 LEOPOLD, IFJ. 1910. 257-258. 365