Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

Leopold a Tolna megyei gyáralapítás vezérelvéül a következő négy tényező érvényesítését jelölte meg: 1., a népesség biztos kereseti állásokkal való megtartása a vármegye területén, 2., a helyi természeti, gazdasági determinánsok figyelembevétele, 3., a vármegye területén legjobban termelhető termékek legmagasabb áron történő értékesítése, 4., a széles rétegek legszükségesebb fogyasztási cikkeinek lehető legolcsóbb áron való biztosítása. Látható, hogy a (gyár)iparfejlesztést a szociális szempontoktól nem elszakadva, azokkal összekötve képzelte el. A 3. és 4 pont kapcsán a megyének a regionális, országos munkamegosztásban való hátrányos részvételéről, a kereskedelem fejletlenségéről írt. Hiszen a megye külkereskedelmére inkább a mezőgazdasági nyersanyagtermék, mint késztermék kivitele volt a jellemző. Persze még inkább így volt az ipari árúk területén: alacsony értékesítési árak, magas fogyasztási árak a végeredmény: „Az árúpiac - írja legszükségesebb fogyasztási cikkekben budapesti árakon - tisztelet a kivételeknek - balkáni árúkat ad. Ami keveset feldolgozunk, tökéletlen. "

95 A helyi fogyasztást ipartelepítő szempontként is figyelembe vette, a fogyasztás-konjuktúra szükségességéről is írt. 17. kép: A Gyárak nélkül első megjelenése a Tolnavármegye c lapban. Ifj. Leopold Lajos a megye természeti adottságait figyelembe véve a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyáripar telepítését, fejlesztését tartotta üdvözítőnek. Saját gazdasági pozíciójával, réteghelyzetével szembemenve az állami, egyházi és közalapítványi uradalmakban alakítandó fölbérlőszövetkezetekben látta ennek garanciáját: véleménye szerint ezekre mezőgazdasági gyárak sora települhetne.

96 A következő növényi nyersanyagok ipari feldolgozását hozta szóba konkrétumként: Első feladat a megyénkből nagy mennyiségben elszállított gabona helyben történő feldolgozására egy központi, modern gőzmalom létrehozása. Másik lehetőség a külföldi piacokról kiszoruló borfajtákra konyak- és pezsgőgyártás alapítása. Előbbiek mellett jelentős jövőt látott a len- és kender feldolgozásában, aminek termesztése megyénkben tradíciókkal rendelkezett, így pl. ózsákpusztai gazdasága is termelt lent. Elemzése, számításai szerint az akkori textiliparban újra tért hódító len és kender konjuktúrájához igazodva, 95 Tolnavármegye 1907. május 12. 2. 96 E cikke szerint Leopold a gazdatiszti osztály vezetése mellett alakított földbérlő-szövetkezetektől várt „jóval nagyobb, biztosabb termelékenységet, mint akár már a haldokló nagybérleti rendszertől, akár az elszigetelt, kiuzsorázott kisbirtoktól, mely a haladás nagyobb lendületére - a jelen viszonyaink között - teljességgel képtelen. " Tolnavármegye 1907. május 12. 1. 97 Tolnavármegye 1907. május 19. 1. 362