Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd
hamar felzárkózott a Szekszárdi Takarékpénztár mögé, mellé. 48 így Leopold Sándor visszavonulásakor, 6,87 millió korona értékű vagyona alapján a Hitelbank a Takarékpénztár mögött a megyében második, a DélDunántúlon egy kaposvári és két pécsi bankot követően az ötödik legnagyobb pénzintézet volt . 49 Leopold Sándor 1911. január 28-i közgyűlésen való búcsúztatását követően dr. Leopold Kornélt választották vezérigazgatónak, míg annak az igazgatóságban megüresedő helyére ifj. Leopold Lajos került. 50 A Leopoldok helyi hiteléletben elfoglalt pozícióját 1913-ban tovább erősítette sógorának, Leicht Lajosnak a Szekszárdi Takarékpénztár elnökévé történt megválasztása. 51 10. kép: Az agilis unokatestvér, dr. Leopold Kornél (1865-1939). (DOBOS 2005. 397.) A tanulmányait követően Szekszárdra hazatérő fiatal, egyben ambiciózus ügyvéd, dr. Leopold Kornél által először 1890 karácsonyára megjelentetett, majd 1891-től meginduló Tolnavármegye c. lap, amellett, hogy dr. Leopold Kornél személyes karrierjét is segítette, könnyen hozzáférhető nyilvánosságot biztosított a Leopold család egésze számára. Érthető módon, a többi helyi laphoz képest a Tolnavármegye jóval gyakrabban tudósított a Leopold családdal, egyes családtagokkal kapcsolatos történésekről, amelynek eredményeképp az újság gazdag tárháza a Leopoldokkal kapcsolatos adatoknak. De az újságban nem csak írtak a Leopoldokról, hanem az írásaik megjelentetője is volt, így ifj. Leopold Lajos sok írásának, tanulmányának és néhány versének is (Anima Sola álnéven). 52 A kortárs helyi újságok (Tolnamegyei Közlöny, Szekszárd Vidéke) közül a Tolnavármegye elsőként vállalta fel nyíltan a politikai tartalmat, szabadelvű, kormánypárti lapként meghatározva saját pozícióját. 53 Dr. Leopold Kornél huszonöt évvel későbbi visszaemlékezése szerint, az általa felvetett lapalapítás ötletét, azaz „egy politikai lap jelentőségét és szükségességét, amit az élénkebb politikai és eredményesebb pártélet egyenesen megkövetel", hárman is támogatták: Perczel Dezső, akkori országgyűlési képviselő, gr. Széchenyi Sándor korabeli főispán és Simontsits Béla alispán. Dr. Leopold Kornél - bár szerényen, nem egyértelműen kimondva - lapjának Az alapító tagok, kezdeményezőkre ld. részvényjegyzésre vonatkozó felhívást. Tolnamegyei Közlöny 1884. december 21.5. 9 ld. a Mihók-féle Magyar Compass 1911/1912. évi kiadásának megfelelő adatait. ' Tolnavármegye és a Közérdek 1911. január 30. 3-4. 51 Leopoldok és a Leicht család összefonódására ld. CSEKŐ 2006b. 458-459. "~ Az 1899-ben fiatalon elhunyt Leopold Samu közgazdasági, politikai cikkeket írt a lapba. A lap huszonöt éves jubileumán - ekkor már Tolnavármegye és a Közérdek névvel jelent meg - Leopold Gusztáv a Háborús mezőgazdaság c. cikkével jelentkezett. De a helyi lap megjelentette például Leopold Elemér modern zenéről írt fiatalkori munkáját, amint ifj. Leopold Lajos sógora, Lemberger Rezső vezércikkét a zsír drágaságáról, 1915-ből. Tolnavármegye 1907. július 21. 1-3.; Tolnavármegye és a Közérdek 1915. október 21. L, december 24. 4., 7. A Tolnavármegye, és dr. Leopold Kornél emlékének megörökítéseként 2005-ben emléktáblát helyeztek el a lap szerkesztőségének hosszú idő keresztül helyt adó Szekszárdi Népbank egykori épületén (ma: Garay tér 18.) 54 Tolnavármegye és a Közérdek 1915. december 24. 3. 352
