Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
Advent Állandó időpontú téli ünnep. Négyhetes szent időszak András napja (nov. 30.) és karácsony (dec. 25.) között. Az előkészület, a várakozás és a reménykedés ideje, amelyet régen böjttel is megszenteltek. Elsősorban szerdán és pénteken tartottak szigorú böjtöt, szombaton pedig a húsételektől tartózkodtak. Akárcsak a nagyböjtben, advent idején sem tartottak lakodalmakat és zajos mulatságokat. Csak a disznótorok jelentettek némi vígasságot decemberben. A Sárközben azt tartották, hogy „az adventi malac nem maradós, az mind elpusztul." Mondták is a gazdáknak, hogy „ne úgy búgassák a kocát, hogy adventben legyenek a malacai." „Adventi malacot nem vettek volna meg, messzire elkerülték, mert az vagy megdöglött vagy megnyomorodott. " „ Viszont az adventi kutyakölyökböl lesz a jó házőrző, mert annak tarka a szájpadlása és megfogja a patkányt és a férgeket. Advent a gonoszjárás ideje is egyben. Ezért fokhagymát dugtak a kulcslyukba, hogy a boszorkányok ne tudjanak bejönni. " December 4. - Borbála napja A Borbála nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Borbála napkor nem szabad fonni, nem szabad varrni, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. E napon is jártak kotyolni a fiuk. Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „így ülje meg a kentek kotlósa a tojást! " Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála napján sem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedne, seprűvel verik ki. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól. Várdombon a Borbála nap nem számított ünnepnek, de e napon mandula-, vagy barackágat vágtak és vízbe tették, mely szobahőmérsékleten éppen karácsonyra virágzott ki, neve: „Barbara-Zweig" = „Borbálaág" volt. 7 Csikóstöttösön „hajnalba, korán, hajnali mise előtt, vágtak le barackfaágat és azt beletették vízbe, aztán akkor az kivirágzott, aztán arrul monták, hogy ilyen termés lesz, hogy ha jobban kivirágzott. " Szekszárdon mandulaágat vittek a szobába. 172 Borbála napi hagyomány volt a bátaszéki svábok körében, hogy valamilyen gyümölcsfaágat letörtek, majd a meleg lakásban vízbe tették. Azt tartották, ha az ág karácsonyra kivirágzik, akkor az új esztendőben boldogok és szerencsések lesznek. A székely hagyomány szerint aranyesőágat kell vízbe tenni, s ha kivirágzik karácsonyig, akkor a családban valamelyik lány az új évben férjhez fog menni. 173 December 6. - Mária napja - Földtiltó Boldogasszony napja - Szeplőtelen fogantatás Ezen a napon nem szabad szántani, de nem is igen lehet már a rossz idő miatt. Idő- és termésjósló nap is. Ami az időjárást illeti, a tapasztalat alapján az a vélemény alakult ki, hogy ha sáros ez a nap, akkor a hónap végén biztosan számíthatunk jégre. Várdombon dologtiltó nap volt, délelőtt misére mentek a hívek. 174 December 13. - Luca napja Luca nevében a latin lux = fényesség, világosság jelentésű szó rejtőzik. Ebből következett, hogy a középkorban a szemfájósok védőszentje lett, s mint ilyet Dante is tisztelte. A Gergely-naptár életbe lépése, azaz 1582 előtt Luca napja az év legrövidebb napja volt, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája. Gonoszjáró nap lévén, a gonoszok, bűbájosok, boszorkányok nyugodtan tevékenykedtek, ronthattak meg embert, állatot. Be is zárták előttük az ajtókat, ablakokat. Egyes helyeken Lucát is boszorkánynak tartják, aki kárt akar okozni az embereknek. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszéke készítésére. 9 REHÁK 1964. 0 KISS 1997. 74. 1 GÉMES 1975/a. 2 PATAKI 1984. 3 DITTRICH2001. 4 KISS 1997. 74. 273
