Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Szent Mártont a bortermelők és a kádárok is patrónusuknak tekintették. Ünnepe az újbor kóstolgatásának jeles napja volt. A hajdani Mártonnapi áldomásivások és gyógyító célú borivások emléke a Szent Márton pohara kifejezés. Bölcskén a Márton napi lúd mellcsontját alkalmi jóslásra használták. Ketten megfogták a két végét, és aki felé tört a porcos része, annak a gondolata teljesült. Leginkább akkor éltek vele, ha állapotos asszony volt a háznál, így igyekeztek megtudni, hogy fiú vagy leány lesz a gyermek. A Sárközben 159 a régi pásztorok Márton napján vacsorára kövér libát és rétest fogyasztottak. A Mártonnapi ludhájat aztán összegyűjtötték az asszonyok és szükség esetén a „pokolvarra" a sebre tették. A sárköziek szerint ha a Márton-napi esőre fagy következik, az elviszi a termést. Mint évnegyedkezdő nap, gonoszjáró nap is, ezért asszonyi dologtiltó nap a mosásra és a ruhaszárításra, mert dögvész ütne ki a négylábúak között. A Márton-napi időjárásból az őszi vetés sikerére jósoltak. A dombóváriak szerint, hajó kedvű a Márton, kemény tél lesz. „Borús Márton, borongós tél. Havas Márton kemény telet hoz és korai tavaszt jelent." Ha Márton napján látni a napot és eső is esik, akkor kemény tél lesz. 160 November 19. - Erzsébet napja Magyarországon a leggyakoribb női nevek közé tartozik, azért az egyik legkedveltebb névünnep. Árpádházi Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdi rózsa és Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz: Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét. Szent Erzsébet napja tél erejét szabja." A Sárközben ez így ismert: „Ha Erzsébet megrázza rokolyáját, és leesik az első hó, akkor nagy tél lesz. " Az Erzsébet napi malac, ha jó abból lesz a jó hízó. 161 Mindenütt azt tartják, ha eső esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben, karácsonykor. A bonyhádiak szerint búzavetésre az Erzsébet nap előtti idő a legalkalmasabb. 162 November 25. - Katalin napja A lányok védőszentje. Női dologtiltó nap. Katalin naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik. A jóslások fő ideje a lányok számára: András nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Pl. úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. A Katalin napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog."- mondták a bonyhádiak. A szekszárdiak szerint „ha Katalin napján hó esik, karácsonykor nem fog esni", és fordítva. Ezt rigmusba is szedték: „Ha Katalin kopog, karácsonykor ropog, ha Katalinkor ropog, karácsonykor kopog. " l3 Katalin rámutató nap, megmutatja január időjárását. Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. Országszerte elterjedt a névnapok felköszöntése, így a Sárközben is. Itt ezen a napon akasztották fel a nyitott konyhába a szegre az „apróhajmát", hogy „föl ne bikázódjon" („bikás ne lögyön"), azaz, hogy ki ne hajtson. Pálforduláskor fordították meg a másik oldalára és Gergely napján vették le, s utána már ültették. Katalin napon zabbal etették a libákat, hogy jó tojók legyenek. 164 Pariban Katalin bált rendeztek. Pontosan éjfélkor befejezték a mulatságot, a falu kocsmájában elnémult a zene és ezzel egy időre vége volt a bálozásnak, mert Katalin utáni napok böjti napok voltak egészen karácsonyig. „ Khatrei stellt tr musiganda di pasgeiga ein. " (Katalin leállítja a muzsikus nagybőgőjét.) 165 159 REHÁK 1964. 160 GELENCSÉR 1975. 161 REHÁK 1964. 162 SOLYMÁR 1968. 163 ASZTALOS 1955. 164 REHÁK 1964. 165 KOHÁRI 1996. 271
