Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Magdolnakor (22) retteghetsz az esőtől, Mert ha akkor esik, aztán csak ugy elől. Ha Jakabkor (25) tiszta, fényes szép a nap, Aki termeszt a gyümölcsből sok pénzt kap. Ha Jakabkor tiszta, forró az idő, Karácsonykor hideg s nagy fagy vesz elő. Minden esőcsepp, mely hull e hónapban, Borrá lesz, de sokszor jeges magja van.""

6 Július 2. - Sarlós Boldogasszony Az áldott állapotban lévő Mária ünnepe. Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselőjének, a betegségben és fogságban sínylődök pártfogójának, a halottak oltalmazójának számított. O volt a várandós édesanyák patrónusa. A köztudat általában Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai azonban jórészt Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kötődnek. Önmagában a magyar fejlődésű Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra, áttételesen pedig asszonyi vegetációs ünnepre utal. A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. Egyes helyeken tilos volt a kenyérsütés, mert kővé válik a kenyér. Az időjárást is figyelték. Legmegfelelőbbnek a szárazságot tartották az aratás miatt. A szárazság viszont nem kedvezett más növényeknek, ezért azzal vigasztalták magukat: „Majd hoz Illés esőt!" Ha viszont esett, negyvenes nap lévén, 40 napig várhattak csapadékot. Július 20. Illés napja E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdák féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat. Volt olyan hiedelem is, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám. A dombváriak szerint Illés napja a fergetegek napja. „Illés felhőtől fél, vihart vél.

ul Július 22. - Mária Magdolna napja Szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Nem tartották alkalmasnak mosásra, sütésre e napot. Időjárásjósló hiedelmek is fűződtek Mária Magdolna napjához. Úgy tartották, hogy esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit. Ha Mária Magdolna napján esik az eső, sok dió és mogyoró terem. Tolna megyében azt mondják, hogy Magdolna napján nem jó fürödni, mert Magdolna a hosszú hajával a mélybe húzza az embert.

118 Július 25. - Jakab napja Úgy tartották, hogy a Jakab napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát. A Jakab napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Úgy vélték, hogy Jakab napján virágzik a hó, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor a télen sok hó lesz. Másutt a Jakab napi északi szélből hideg telet jósoltak. E napi szép idő jó gyümölcstermést hoz. A régi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárás a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomoly felhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső meleg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz. Figyelni kell a hangyák és a güzük munkáját is, mert ha nagy halmot hordanak, hideg esztendőt várhatunk. Sióagárdon időjóslóként tartották számon. „Ha Jakab napkó égzörgés van, égiháború, akkó nem lesz jó termés, nem lesz jó az esztendő."

119 A dombváriak szerint, ha Jakab száraz, akkor hideg tél lesz. Ha Jakab 116 GAZDÁKNAK... 117 GELENCSÉR 1975. 118 ÚJVÁRI 2002. 78.. 258