Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

„Ha Pál fordul köddel, Embör hal döggel" - mondják ma is.

9 A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó termést jelent. Tamásiban

10 ezt úgy összegezték: „Pál fordulása, ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha havas vagy nedves, lesz a kenyír igen kedves." „Ha fénylik Szent Pál, minden termés szépen áll." A régi regula is utal Szent Pál napjának termésjósló szokásaira. „ Mikor on fénlik Szent Pál, minden termés szépen áll, havas pedig avagy esős, ha lészen, mértékletes esztendőt jelent. Felleges, ha lészen, avagy ködös, hirtelen halál várható. " Az időjárást is meg lehet jósolni ezen a napon. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Ha Pál napján szép az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, mint amennyi már eltelt az esztendőből. Az állatok is jelzik az időt. A medve jóslása ismert. Az ürge is időjós lehet. Ha kijön az odújából jó idő lesz. Másik hiedelem szerint ekkor fordul meg lyukában az ürge. Ha farral kifelé helyezkedik el, sokáig tart a tél. Általában mindenütt azt vallják: „Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen!" Annál jobb, minél hidegebb az idő, mert akkor megmenekülünk a betegségektől, háborúságtól, szegénységtől, nyomorúságtól és nem utolsósorban a hosszú téltől. A bukovinai magyarok szerint: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj akkor kevés lesz a széna. " A bátaiak szerint szép napos idő esetén bő dinnyetermés várható.

12 II. Február - Böjtelő vagy Halak hava Ami a hónap időjárását illeti, a népi bölcsesség úgy tartja, hogy „január, február fú és havaz, úgy lesz tavasz. " „Január, február itt a nyár nem kell már a nagykabát. " Abban mindenki megegyezik, hogy „még nem ette meg a kutya a telet", február még sok rossz időt, csikorgó hideget, zimankót, ítéletidőt tartogat a tarsolyában. Hol van még a kikelet? A százéves naptár is erre utal. „Februárban szúnyogok orrokkal keveset ártanak, s kígyók fulánkjokkal, a mezei ptrücskök elrekedt torokkal. " A dombóvári regula szerint: „ E hónapban hogyha langyos az idő, Úgy a tavasz sok fagyos éjt hoz elő. Ha e hónapban a tél nem erős, nem nagy Húsvét körül köszönt reánk majd a fagy. E hó végén ha éjszakról fuj sok szél: Minél előbb annál jobb termésről beszél; De ha az a gyakori szél elmarad, Áprilisban megszüretül majd a fagy. Fényes lévén gyertyaszentelő napon (2) Ugy még sokká járunk jégen és fagyon; De ha ekkor hideg van, vagy hó esik: Ugy már tél uram ideje letelik. Mátyás napja (25) változó időt okoz, Ha van jég, elolvasztja, ha nincs maga hoz. "

u 9 REHÁK 1964. 10 KÁNTOR 1976. 11 DÖMÖTÖR 1990. 119. 12 BABOSNÉ 1999. 13 GAZDÁKNAK... 236