Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

„Hogyha tiszta szép január, Akkor ránk gazdag év vár; De ha meleg napok járnak, Kárt tesz később a határnak. Hogyha a farügy megindult, Nem kapunk szénát se sarjút. Ha nem födi határt a hó: Üresen marad a hordó. Minél keményebb idő jár, Reánk annál több hideg vár. Hogyha fényes lucskos Vincze (22) Csordultig telik a pincze. Antal remetének napja (17) Az időt megváltoztatja. Amily idő Pálfordulás (25) A többi tél sem lesz más. Régi mondás, hogy a telet A farkas nem eheti meg. " Január 1. - Újév napja Régi nevén: kiskarácsony. Az évkezdet napja hosszú történeti fejlődés eredménye. Az ókori Rómában március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-étől számították. A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé azonban 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik (november 30., András napja). A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az ádventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is. A január elsejéhez kapcsolódó néphagyományaink zöme a gazdasági élet, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét kívánta megalapozni jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal. Vannak köztük országosan elterjedt, ma is ismert szokások és hiedelmek, és vannak helyi hagyományok. A gazdasági élet kedvező alakulását nagymértékben befolyásolta az időjárás, így nem véletlen, hogy az ünnep, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. „Wie das Neujahr, so das ganze Jahr" - tartja a kistormási ember.

3 Az újév az egész esztendő időjárását meghatározza. A bukovinai székelyek szerint „ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent"'. Úgy tartották, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak a lányok először, olyan nevezetű lesz a férjük. Január 6. - Vízkereszt - Három királyok napja Karácsonyunk az ősegyházban csak hosszabb ingadozás után a 4. század vége felé kapta dátumul december 25-ét. A megváltó születésének e napját időben és rangban is megelőzte a vízkereszt, görögül Epifámia ünnepe, amely azonban eredetileg Krisztusnak nem születése, hanem már dicsőséges megjelenése napja volt. Ilyenül majd az Úr megkeresztelkedését, később a három napkeleti király hódolatát, utóbb mind a kettőt együtt ünnepelték, s ebbe foglalták sokáig az üdvözítő földön való megjelenése emlékét is. Ez lett tehát az egyház harmadik fő vagy sátoros ünnepe a húsvét és pünkösd után, amíg a 12 nappal előbbre tett karácsony ki nem szorította. A régi állapot és felfogás emléke azonban sok egyéb tanulságon kívül abban is megmaradt, hogy karácsony estéje és vízkereszt közé eső 12 napot, sőt utóbb a karácsony előtti 12 napot is " GAZDÁKNAK... - A regulából vett idézetekben zárójelben lévő szám mindig az adott jeles nap, vagy alkalom, hónapon belüli napját jelöli. Pl.: Vince, január 22., Antal, január 17, stb. 3 VARGA 1940. 57. 234