Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra tengeri kagylóékszerei a Dél-Dunántúlon

A lengyeli sánc sírcsoportjairól és sírjairól nem ismerünk temetőtérképeket és sírrajzokat, és a megmaradt leletek túlnyomó része sem azonosítható be objektumok szerint, így az itt feltárt temetkezések konkrét relatívkronológiai vizsgálatára sincs lehetőség. Annyi azonban megállapítható, hogy a síredények 15,0%-a (3) a dél-dunántúli korai, 55,0%-a (11) az átmeneti, 30,0%-a (6) pedig a késői temetőhasználati horizonttal áll összefüggésben.

95 Megemlítendő, hogy az 1. sírcsoportban a temetkezések 16,9%-ába (9) mellékeltek rézékszert, s a ma ismert dél-dunántúli rézleletes objektumok (az összes sír 9,7%-a) túlnyomó többsége a késői horizont lelete.

96 A leletleírásokat Wosinszky Mór magyar nyelven megjelent kötete alapján adjuk meg (1885-1890), a német nyelvű változat (1888-1891) ugyanezeket az adatokat tartalmazza. 3.1.1. 1. sírcsoport 7a. (objektum) sír: „A lábnál 2 nagyobb, kagylóhéjból faragott gyöngy. E kagylók eleinte fossiloknak tartattak, a melyeket nem kereskedelem útján szereztek, hanem mindig a helyszínen ketesték volna tertiär rétegekből. Azonban tévesnek bizonyult e vélemény, mert ezek még most is élő kagylónemek s a Vörös tengerben fordulnak elő, tehát csakis kereskedelmi összeköttetés útján juthatott e nép azok birtokába. " „A nyak táján apró ... átfúrt réz-gyöngyöcskéknek nagyon világos patina darabkái... A patina-gyöngyök között egy egész fűzért kitevő apró, kerek s hosszúkás csigák hevertek, melyeket a szakértői megvizsgálás határozottan fossiloknak, én pedig tertiär dentaliumoknak ismert". 11. sír: Az objektumból négy csontvázat említ Wosinszky Mór, az egyik mellett „egy köralakra dolgozott, 4 ctm. átmérővel bíró csontgomb [került elő]. Felülete barnás mázzal volt bevonva; alul lapos, felül kissé domború. Alsó lapos részén afoncd számára fúrás ciltal eszközölt füllel bír. Két helyen fúrtak rajta rézsútos irányban lyukat, melyek úgy érnek össze, hogy a gomb külső domború részét sértetlenül hagyják". Három égetett agyaggyöngy is a sírleletek közé tartozott.

100 Az ásató megemlíti, hogy „az egyik csontváznak, melynek feltűnő volt ujjnyi vastagságú koponyája - nyaka körül apró, hosszú csigácskákat, dentaliumokat találtunk, melyek részben zöldek a mellette fekvő patina daraboktól... ". 22. sír: Itt is volt egy „5 ctm. átmérőjű, kerek s lapos talpú, kúpalakú, csúcsban végződő csontgomb. Talpán a fonál átfűzésére ép úgy van két oldalról rézsútosan átfúrva, mint a 11-ik számú üreg csontvázának gombja. A gomb itt is ... barna mázzal van bevonva". A leletanyag részei voltak azok a „kisebb fajtájú kerek és hosszúkás gyöngyök, melyek ugyanazon barna színű mázzal vannak bevonva, melyet a csontgomboknál is észleltünk.... csakhamar meggyőződtem, hogy ez vékony lemezkékben reá tapadó máz. A kevésbé elmeszesedett példányok a legszebb fehér márványhoz hasonlók... A régészek előtt azonban általánosan ismeretes, hogy e gyöngyöket gyöngyház vastagabb héjából vájták". ' „A ... gyöngyök köztt 6 darab átfúrt szarvas szemfogat találtam. Ezeket is valószínűleg a legbecsesebb nyakék gyanánt használták, mert a nyak és váll táján voltak". ! (V! 23. sír: A csontváz mellett „egy szépen conservait, 4 ctm. hosszú gyöngyház héjából négyszögre dolgozott gyöngyszem" került elő. 105 95 ZALAI-GAAL 2005, 63-64. 96 A ma ismert 64 dél-dunántúli rézleletes sír közül 33 esetben ismert a relatívkronológiai helyzet: Két sír (6,0%) a korai horizontot (egyikük a Lengyel Ia2 periódust), két további (6,0%) az átmenetit képviseli, de e temetkezések 87,8%-a (29) a késői horizontba tartozik. Utóbbiak közül 10 temetkezés a Lengyel Hal, 7 pedig a Lengyel IIa2 periódusra datálható. 97 WOSINSZKY 1885-1890,

1, 16, 7. t. 27-28; 1888-1891,

1, 26, Taf. 12.69. WOSINSZKY 1885-1890,

1, 16, 7. t. 30-31, 32. Uo., 23. 11. t. 93a-b. Uo.,23, 11. t. 98. 101 Uo., 23-24, 36. 102 Uo., 32, 12. t. 113a-b. 103 Uo., 33, 12. t. 104 Uo., 33, 12. t. 115. 105 Uo., 34. 98 99 100 17