Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete

A bátai bencés monostor épületegyüttese az alaprajz és az 1937-es ásatás kőanyagának vizsgálata alapján a 15. században épülhetett. Hol állhatott akkor a Szent László király által alapított apátság?

93 A helyszínen feltárt Árpád-kori sírok, az 1937-es ásatás során talált két párhuzamos korábbi fal és két pillér arra enged következtetni, hogy a korábbi monostor is ezen a helyen állott. Ha a két párhuzamos fal távolságát mellékhajó távolságnak tekintjük és a fal és a megtalált pillérek közét főhajónak, akkor pontosan annyi hely marad a pillérek és a kolostor folyosófala között, hogy a másik mellékhajó szélességét adja ki. Ezekből az adatokból az is következtethető, hogy egy közepes nagyságú, háromhajós bazilika állhatott itt, amely északi és a nyugati oldalával csatlakozott a kolostorhoz. Ez a bazilika nyilván nem volt alkalmas nagy tömegek befogadására, a Szent Vér ereklye nyilvános tiszteletére, ezért elbontották és egy teljesen új, a koldulórendi építészeti szabályoknak megfelelő templomot építettek. Ekkor hosszabbíthatták meg az északi kolostorszárnyat keleti irányban és épült a nyugati szárny déli részén a középfolyosós épületrész. (9. ábra.) Természetesen az itt leírtakat akkor lehet teljes bizonysággal állítani, ha egy ásatás ezek eredményeit megerősíti majd. 9. ábra: Bátai apátság a középkori átépítés előtt. (Feltételezett állapot.) A kérdést már Csalog József is felvetette. KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 64-65. 165