Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
Október 10.- Ferenc napja A földművesek a Ferenc körüli hetet búzahétnek, a legjobb búzatermő hét napnak tartják. Ez azt jelenti, ha ezen a héten vetik el a búzát, akkor nem lesz szurkos. A háziasszonyok is számon tartják Ferenc napját. Nyírfaágat tesznek a kotlós fészkébe - ha még egyáltalában ültetnek kotlóst -, hogy a Ferenc-hetében ültetett kotlós csibéi ne legyenek betegek, el ne pusztuljanak. A nyírfaágacska mindaddig ott marad, míg ki nem kelnek a csibék. A nyírfaág ti. megtöri a gonosz hatalmát, megvédi az ártatlan kiscsibéket. Október 20. - Vendel napja A pásztorok, jószágtartó gazdák ünnepe, a juhászok védőszentje. Vendel Tolna megyében különösen kedvelt szent volt. Szobrokat állítottak számára, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. A Vendel-kápolnákat és Vendel-szobrokat Szent Vendel ünnepén körmenetekkel tisztelték meg. E körmenetekkel kérték a szent közbenjárását állataik védelmére. Vendel napja ünnepe volt a jószágnak is: nem fogták be, nem dolgoztatták. Szent Vendel szobra Vendel-napi virágkoszorúval díszítve. (Tamási, 1978. - Gaál A. felvétele.) Tamásiban, és Hőgyészen a marhát az ünnepen Vendel szobra elé hajtották, ahol a pap a hívekkel együtt litániát végzett, majd áldást osztott. 145 Pariban ekkor tartották az állatszentelést. Az állatokat a falu szélére vitték, ahol a pap megszentelte őket. Ez a szentelés megóvta az állatokat a boszorkányoktól és a betegségektől. 146 Nagymányokon a Vendel napi körmenet szokását a falubeliek egy hajdanvolt állatpestis idejéből eredeztetik. Ennek emlékére készült az állatállományt védő szent homokkő szobra is, amelyet a fenti kömenettel minden évben felkerestek. 147 A pincehelyiek 148 fogadott ünnepe volt. A faluban lévő Vendel szoborhoz hajtották ilyenkor a szarvasmarhákat, hogy a pap áldja meg, s ne legyen több dögvész. A 14í BÁLINT 1998. III. 430. 146 KOHÁRI 1996. 147 HADIKFALVI 1996. 254. 266
