Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Sümegi József: Adatok a középkori bátai búcsújáróhely topográfiájához
Sümegi József Adatok a középkori bátai búcsújáróhely topográfiájához Bata olim sacro sanguine memorabilis - írta Verancsics Antal magyar humanista a 16. század közepén, s ezzel a mondattal tartotta fenn a bátai Szent Vér ereklye emlékét századokon át, amikor kolostorának már csak romjai álltak. Azt, hogy mikor és hogyan keletkezett a Szent Vér ereklye nem tudjuk, az azonban kétségtelen, hogy a középkor egyik legjelentősebb zarándokhelye lett a 15. század elejére, s országos hírt szerzett Bátának. Királyok, bárók, nemesek, városi polgárok és egyszerű emberek keresték fel és hozták el értékes ajándékaikat „ad limina sacratissimi Sanguinis Christi ad Batham". A bátai Szent Vér kultusz rövid áttekintése Töredékes adatainkból is egyértelműen kitűnik, hogy a társadalom minden rétege részt vett a bátai zarándoklatokon. A királyok közül az első adatunk Zsigmond királyról szól, aki először 1391-ben, Pozsegavárra menet fordult meg itt. Négy év múltán, 1395 április közepén a húsvéti ünnepek idején látogatta meg az apátságot, majd 1409 júliusában Pécsről jövet töltött négy napot az apátságban. 1420 szeptemberében szintén járhatott Bátán , 1434-ben pedig az ő kérésére engedélyezte IV. Jenő pápa a búcsút azoknak, akik Űrnapján elzarándokolnak az ereklyéhez. Feltűnő a Hunyadi család nagy tisztelete a Szent Vér iránt. Kónyi Mária ezt azzal magyarázta, hogy Hunyadi János 1441-ben az apátság közelében győzte le Garai László seregét, s e csata után került országos méltóságokba. Az ajándékokból ténylegesen is arra következtethetünk, hogy a híres törökverő gyakran megfordult Bátán. Egy fennmaradt jegyzék szerint két értékes dalmatikát ajándékozott, melyek értéke 16 aranyforint körül volt. Özvegye, Szilágyi Erzsébet egy „Nagh Barson"-nak nevezett kazulát adott, amelyet egy arannyal és gyöngyökkel hímzett kereszt ékesített. Értéke 75 forint volt. Ezen kívül adományozott még két aranykeresztes kazulát is 32 forint értékben. A jegyzék írója szerint Hunyadi László, kivégzése előtt utolsó órájában is megemlékezett az ereklyéről és azt kívánta, hogy egy fekete bársony, s arannyal díszített kazulát vigyenek Bátára, és gazdag ajándékokkal halmozta el az apátságot. Mátyás király, ki a fennmaradt adatok szerint három alkalommal is hosszabb időt töltött a bátai monostorban, adott két arannyal átszőtt damaszt kazulát, amelynek értéke 200 forint, két bíborszínű aranyos kazulát, egy pár damaszt dalmatikát, két bársony palástot és két dúsan aranyozott bársony antipendiumot. Ezeknek a ruháknak az összértéke 152 forint volt. Mátyás fia, Corvin János herceg is az adományozók között volt. 0 négy bársony kazulát adott o 200 forint értékben. II. Ulászló király 1495-ben Pécsről jövet szakította meg útját, hogy meglátogassa az apátságot, majd 1501-ben még egy alkalommal felkereste a Szent Vér ereklyét. II. Lajos kétszer is itt várta be késlekedő seregét. Először 1521-ben, majd 1526-ban, amikor a mohácsi csata előtt több napot töltött Bátán, s utolsó gyónását és szentáldozását is itt végezte el. Viszonylag kevesebbet tudunk a főpapság zarándoklatairól. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy gyakran megfordultak a Szent Vérnél. A pápai nunciusok általában útba ejtették a hadi út mentén lévő apátságot. Már az 1337-ben Magyarországra küldött legátus is a bátai apátot bízta meg azzal, hogy a pápai 1 Verancsics híres mondata idézve: Báta évszázadai 1993, 103. 2 Zsigmond-kori Oki. VII. 363. 3 Zsigmond-kori Oki. II/2. 256. Zichy VI. 632-633. 4 LUKCSICS 1932-38, II. 123. 5 KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 1940. 31-35. 6 KNAUZ 1890,48-49. 7 Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai. 216 8 KNAUZ 1890,48-49. 9 Bátaszék története 1997, 1. 410. 10 Báta évszázadai 1993, 89-90; 93-95. 95
