Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Balázs Kovács Sándor: Válás a sárközi paraszti társadalomban

Akárcsak a házasságon belüli erőszak, a házasságtörés is lehetett jele, hogy egy házasság tönkrement, de nem feltétlenül volt annak egyedüli oka. A megesett nők csoportjában jelentős rizikófaktort a katona feleségek jelentették. A több éves, gyakran több évtizedes katonáskodás során a férfiak nem igen térhettek haza szabadságra, hisz a magyar katonák legtöbb esetben a Habsburg-birodalom nem magyar tartományaiban szolgáltak. A soknemzetiségű monarchiában az egyes ezredeken belül nem keverték a nemzetiségeket, ám az ezredek rendszerint más népcsoportok között állomásoztatták. Pl. az 51. magyar gyalogezred 1815 és 1847 között egyetlen alkalommal került a történelmi Magyarország területére: 1847-ben Kolozsvárra. Egyéb állomáshelyeik: Nápoly, Milánó, Capua, Mantova, Velence, Klagenfurt, Brescia, Verona és Udine. De lehetne a Cseh- és Morvaországban vagy Galíciában állomásoztatott magyar ezredeket is említeni, másfelől pedig a Magyarországon elhelyezett osztrák, olasz, cseh, stájer és egyéb ezredeket sorolni. Magyarországon a hadkötelesek számára önkéntes jelentkezés esetén a szolgálati időt 1828-ban 14 évben állapították meg. 1843-ban teljesen megtiltották az élethossziglan tartó időre való toborzást, a gyalogságnál 14 évben szabva meg a szolgálati időt. Az itthon hagyott feleségek fiatalok voltak, hamarosan férfi után vágytak. Az őcsényi Török Mihályról jegyezték fel, hogy „esőbb Ott Huszároknál 9 - most pedig Gróf Radeczky 5ik Regementjénél 2 esztendeig és így 11 esztendőtől fogva volt katona. " így nem csodálkozhatunk azon, hogy a penitenciát tartott személyek névsorában előkelő helyet foglaltak el a katona feleségek. A decsi paráznaságba esett személyek névsorában jegyezték fel pl. 1799. január 26-án megtisztult bűnétől Piros Zsuzsanna „katonáné", kinek iker gyermekei születtek. 1799. július 7-én oldozták fel Mihály Rebeka katonánét. 1802. február 6-án Sallai Zsuzsanna katonáné „Döme Jánossal sok esztendeig tisztátalanul el töltött életéről önként lelki esméretének indításából, senkitől nem kénszeríttetvén vallást tett." 1802. április 14-én „Szőrös Judit Pataiból Detsre szakadt Katonáné, Oszlányi Jósef Felesége" tisztult meg. 1803. április 3-án „Mihály Rebeka Iiszor találtatván paráznaságban." 1805. április 7-én „Mihály Rebeka 3dszor találtatván paráznaságban Varga Őcsény presb. jkv. 1817. jan. 24. - „Ugyanazon napon Szabó Pál leánya Anna keservesen panaszolkodott a Prédikátor előtt, amiatt hogy ő néki Márki István azt izengeti, hogy ő Kwva, Pál János fia több ízbe megdolgozta. - Magyar Sára pedig a Templomban többeknek hallatára azt beszélte, hogy Szabó Annát Pál János számtalanszor hasonlóképpen megdolgozta. Kérte hát Szabó Anna a Prédikátort, hogy panaszát meg halgatván Márki Istvánnal és Magyar Sárával az ö betsületét állítassa helyre...!. Szabó Anna a Gyűlés eleibe állítatván mindenekben azt vallotta a mit a Prédikátor előtt beszélt, egyszersmind tanuknak alította esküit Deák Istvánnét Sallai Zsuzsannát és Köntzöl Éva hajadont. Ezek közül Deák Istvánné azt erősítette, hogy Márki István ö tőle Szabó Annának azt izente, hogy Kurva. Ezért 2or Márki István a Gyűlésbe behívatván ezt a vadat általánosan tagadta hanem azt megvallotta, hogy Hajdú Menyétől Nagy Judittol azt hallotta, hogy Pál János Gulyás Köntzöl Pál ablaka alatt azt beszelte, hogy kár volt Szabó Annának meg esztendeig Márki István fiához férhez menni, mert ha esztendeig várakozott volna ö akkor elvette volna addig pedig ha férfi kellett néki amikor kívánta mindenkor megdolgozta volna, de ha már Márki István fiához, férjhez, megy minekutánna megesküszik az uttza közepén is meg dolgozta. Ennél fogva ámbár Deák Istvánné állította, hogy ö tőle Márki István Szabó Annának azt izente, hogy Kurva: mindazal Márki István a nevezett dologgal kívánván ártatlanságát bebizonyítani a gyűlés, hogy Szabó Anna meg betstelenitése tovább ne terjedjen annak Attyának Szabó Pálnak megegyezésével őket megbékéltette azzal az intéssel, hogy ha Márki Istvántól vagy háza népétől akár mikor Szabó Anna gyalázatjára tsak egy illetlen szó is ki jön, ekkor Sz.abó Pál leánya betsületét akármely törvényszéken szabadon keresheti. A mi Szabó Annának Magyar Sára által a Templomba esett meg betstelenitését illeti az ennek meg bizonyítására tanukul állított Sallai Zsuzsanna és Köntzöl Éva közzül amaz. mindent tagadott, pedig Magyar Sárának a Gyűlés előtt több ízben szemibe mondotta, hogy a Templomba füle hallattára azt mondotta, hogy Szabó Annát Pál János számtalanszor megdógozta, amit ámbár Magyar Sára nagyon tagadott mindazáltal a maga egymással ellenkező beszédéből kivilágosodott, hgy ö Szabó Annát a templomba tsak ugyan a feltett váddal betstelenitette. - Ezen az okon a gyűlés Magyar Sárát bűnösnek esmérte és ötét büntetésre méltónak ítélte: de Szabó Pál és Leánya semmi büntetést nem kívántak és azzal meg elégedtek, hogy a gyűlés Magyar Sárát keményen megdorgálta és szoros kötelességévé tette, hogy soha sem Szabó Annát, sem más akármely várandós leányt gyalázatba ne keverjen, külömben a most elmaradott büntetést el nem fogja kerülni." - Őcsény presb. jkv. 1838. jan. 29. - Döme Erzsébet férjezett Dávid Istványné panasza: „Bévárdi Istvány férjem erányábani hívségemet kétségbe vonván, női erényemet a leglealacsoníttóbb kitöréseivel nyilvánosan tönkre silányította, midőn a múlt martius hó 19ikén Pilisen számos jelen voltak, nevezetesen: a helység bírája Asztalos Sándor, Czeczei Mihály pilisi lakos, és Urczija Szávó juhász, előtt öszve kurvázott. Ezen méltatlan megbecstelenitetésem óta leginkább férje Dávid Istvány kedély háboríttó szünet nélküli szemrehányásait tűrni már nem győzhetvén, a házastársi - köztünk mindeddig uralgott - béke helyreállítása tekintetéből kéntelen vagyok becstelenítöm ellen fellépni. " A vádat a másik érintett fél, Urszija Szávó is tagadta: ...soha sem közösült Dávidnéval, de más nővel sem volt „elég szégyenemre esik, hogy 60. Éves koromba illyest kell hallanom, a faluba sem merek be menni, mert mind rólam beszéllenek, ma holnap szégyennel kell öregségemben meghallni... " A hamis vád terjesztése miatt Bévárdi István egy hónap egyszerű börtönt és 13 forint 51 krajcár pénz büntetést kapott. - TMÖL. A Szekszárdi I. osztályú bíróság iratai C 290. 1855. BALÁZS KOVÁCS 2000, 260-261. 279