Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Vida Tivadar: Az avar kori meroving típusú korongfibulák
formához illeszkedő beponcolt láncminta díszíti, az egymást metsző láncszemek vésett mandula alakú mélyedést fognak közre, a láncszemek közepén pcntkörmintával díszített pajzsalakzat látható." Az aranyozott bronz marosnagylaki fibulának csupán az előlapja ismert/ A 8 karéjos fibula rozettaformát mutat, közepén masszív, apró körökből poncolt kereszttel díszített félgömb helyezkedik el. A fibula felületét nem láncminta díszíti, hanem a rozetták szegélyén végigfutó, és a rozetták találkozásánál mandula alakú hurkot képező minta. E mandula alakú alakzat közepét véséssel bemélyítették. Az egyes rozetták pereméről a mező közepéig köralakzatokkal ék alakú mintát poncoltak be. A marosnagylaki fibula díszítése alapvetően a láncminta sémáját követi, de a láncszemek felső részét nem rajzolták be és ezáltal inkább egy hurokminta alakult ki. A hurkok mandula alakúak, akárcsak a másik két fibulán a láncszemek metsződéseiben képződött formák."" A Kárpát-medencei fibulák prototípusának budakalászi példányt tekinthetjük. Az egységesen formált láncszemeket plasztikusan képezték ki, felületüket gyöngysor díszíti, és ugyancsak egységes a láncszemek belsejében a pajzs alakú tagok formája és díszítése is. Gyengébb minőségű munka a szekszárdi fibula, a láncszemek, valamint a pajzs alakú tagok formája és díszítése is igénytelenebb. A technikailag igényesen kivitelezett és aranyozott marosnagylaki fibula mintáján jelentős átalakulást és új elemeket figyelhetünk meg. A láncszemek belsejébe benyúló háromszög alakú tagok a mélyített képmezőjü ókeresztény korongfibulák díszítésére utalnak." E három Kárpát-medencei fibulát összeköti a forma, a szerkezet, az anyag, a felület aranyozása, a díszítés, valamint az azonos időrend (6. század vége - 7. század eleje). A Kárpát-medencei félgömbdíszes fibulák alapformája a nyugati meroving kultúrkörben elterjedt fibulákkal egyezik meg, ám rozettás szegélyük és láncmintás díszítésük helyi ill. mediterrán eredetű." A nyugati meroving területeken rozettás szegélyű fibulát csak ritkán találhatunk. A Kárpát-medencei példányokkal formai kapcsolatot mutat a belgiumi Mariiles (Brabant) lelőhelyről ismert 12 karéjos, középen dudoros fibula, amelyet azonban elnagyolt, nehezen értelmezhető kettős fonatminta díszít." Hasonló a formája egy 11 karéjos aranyozott ezüstfibulának is Buire-sur-1'Ancre (Dép. Somme) lelőhelyről, amelynek közepén nincs félgömb alakú kiemelkedés, hanem filigrándrótból kialakított kereszt." Egyszerű kör és pontkör minta díszít egy rozettás (vagy hullámos) szegélyű középen dudoros fibulát Soazzo (Svájc) lelőhelyről" , Lavoye 32. sírból 28 , és Herten 15. sírból. 29 A Kárpát-medencei félgömbdíszes fibulák legközelebbi párhuzama Itáliából, Cividale-ből származik." Ez az ezüstözött korongfibula a kivitelezés tekintetében gyengébb minőségű mint a Kárpát medencei példányok, de karéjos pereme, díszítése, valamint a mandula alakú bemélyített tagok teljesen megegyezik velük. A cividale-i fibula láncmintája nem a budakalászi és szekszárdi fibulák klasszikus láncmintáját mutatja, hanem a későbbre keltezhető marosnagylaki fibula hurkos díszítéséhez áll közelebb. A félgömbös díszű fibulákat összeköti a 6-8 ovális szemből álló, zárt köralakban bevésett láncminta. A láncszemek felületét gyöngysor minta díszíti. A cividalei fibula helyi készítmény lehetett és az Eszak-Itália - Pannónia Erdély közötti szoros kulturális kapcsolatokra utal a 6-7. században. ~ Az eredeti publikáció rajza elnagyolt, téves. A rajzoló számos apró részletet nem ismert fel vagy hiányosan, pontatlanul rajzolt le. ROSNER 1999, Taf, 49/746:2. 21 WINCKELMANN - GOMOLKA - FUCHS 1988, 180, Abb. 129. " E hurokmintához hasonló fibulák ismertek a meroving lemezes fibulák között Merdingenből (KLEIN - PFEUFFER 1993, 1 ISII 9, Fig. 30, Kat.-Nr. 196, 197.), Lorenzbergből (DANNHEIMER 1969, 219-220, Abb. 85; KLEIN - PFEUFFER 1993, 118-119, Fig. 30:4, Kat.-Nr. 188.), valamint egy befelé irányított hurkos mintájú Bad Kreuznach (KLEIN - PFEUFFER 1993, 454-455, Taf. 66, Nr. 306.) környékéről. 23 GARAM 1993, Abb. 1:1-3; Abb. 2:3-4. 24 A rozettás fibulákat mediterrán eredetűnek tartja KLEIN - PFEUFFER 1993, 142-145; A 8-as sziromból álló rozetta alakú formának is megtalálhatók mozaikokon a párhuzamai. OVADIAH 1987, Pl. CL1V,2. 25 deLOE 1939, 121, Fig. 98. 26 NEUMAYER 2003, 124, Taf. 4:3. 27 SCHNEDER - SCHNECKENBURGER 1980, 185, Taf. 26.4. 28 JOFFROY 1974, Pl. 3/Grab 32/1. 29 GARSCHA 1970, Taf. 85,1. 30 SALIN 1904, 86, Fig. 201; FUCH - WERNER 1950, Taf. 37, Kat.-Nr. C9, I LANGOBARDI 1990, 461. Fig. X. 165. " Ugyancsak helyi eredetű díszítőmotívumot visel a testonai közepén félgömbbel díszített fibula, amelynek díszítése a nyugati példányokhoz áll közelebb. Itáliában tehát megtalálhatók a meroving kultúra nyugati és dél-keleti részére egyaránt jellemző középen félgömbbel díszített fibulák. s formája és díszítése alapján mindegyik példány helyi készítménynek tekinthető, von HESSEN 1971, Tv. 1,6; FUCHS - WERNER 1950, Taf. 37,C1 1. 83
