Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Csekő Ernő: Az irodalom halottjai. A XIX. századi Tolna megyei irodalmi másodvonalról (Jámbor Pál, Rátkay László, Váradi Antal és Dömötör János)

köztudatból való kihullása. Amint monográfusa, Csonka Ferenc írja, Jámbor az 1840-es években „csak" korszerű költő volt, amikor olyan zseniális alkotó élt, mint Petőfi, akinek hatása óriási volt. Költőket homályosított el, míg másokat - harcostársait - hosszú időre az irodalmi köztudatba emelt. Jámbor az előbbiek közé tartozott. Hamar elfeledték, emléke csak, mint Petőfi egykorvolt ellenfele maradt fenn, és költőként való megítélését alapvetően ez határozta meg. Ezt látszik meghaladni az az újabb fejlemény, amely a Kortárs Kiadó XIX. századi költök verseiből összeállított válogatásán érhető tetten.

11 Jámbortól bekerült 9 vers költészetének méltóbb, s talán reálisabb megítélését jelzi. Rátkay László „Az első író, kit életemben láttam, Jámbor Pál volt, Hiador, Petőfi kortársa s ellenfele, ki már meggörnyedve, ráncosán, narancssárga arccal bandukolt a szabadkai utcán, vásott ruhában, kezében egy esernyővel. " - elevenítette fel később a szabadkai születésű Kosztolányi Dezső az 1880-as évtized végéről származó emlékeit. A megtört Jámborhoz képest Rátkay László (1853, Gönyű - 1933, Dunaföldvár) leghangosabb sikereit aratta ekkoriban. így történt ez Szabadkán is. Rátkay legsikeresebb népszínművét, a Felhő Klárii a nagysikerű népszínházi bemutatót (1886) követően ugyanis nagy várakozás és kitüntetett figyelem kísérte a városban. Mindennél jobban érzékelteti ezt az a tény, hogy a helyi lap {Szabadkai Közlöny) a mű tartalmát három számában, folytatólagosan, első oldalon közölte. Amint helyi színjátszás történetének monografikusa írja, Szabadkán egyetlen más színdarab sem kapott ekkora publicitást, még a 11 Id. Magyar költök 2001. 12 KOSZTOLÁNYI 1925. 349-350. p. 13 Rátkay László az írásomban tárgyalt másik három írótól eltérően nem Tolna megyei születésű volt, azonban az 1877-ben Dunaföldváron megtelepedő és haláláig ott élő író majd annyi időt élt Tolna megyében, mint a többiek együttvéve. 332