Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Glósz József: A kúria és lakói
Élet a kúriában A 18. század elején beköszöntött hosszú békés időszak, amelyet igazán a francia forradalom és Napóleon háborúi sem törtek meg, alapvető változást hozott a földbirtokos nemesség mindennapjaiban, s ez nem maradt hatás nélkül mentalitására sem. A katonáskodás - a korabeli századokban a nemes életének lételeme - tanult hivatássá vált, amelyet a birtokos családok számos tagja választott életpályául, ugyanakkor a nemesség döntő hányada civillé lényegült át, s legfeljebb a megyegyülésre utazván kötött kardot, s vadászaton használt lőfegyvert. E folyamat előre haladtáról tanúskodnak a francia háborúk idején elrendelt nemesi felkelések névjegyzékei: a csapatok vezetői leszerelt katonatisztek, a legénység a földbirtokosok költségén felfogadott rekruta. A volt hódoltsági területeken birtokot szerző családok nem csupán katonai erényeikkel érdemelték ki az uralkodói adományokat. A háború terheit nyögő kincstárnak égetően pénzre volt szüksége, bárhonnan jöjjön is, így a 19. század büszke urainak ősei között kalmárokat, üzletelő nemeseket, udvari ágenseket, hadiszállítókat, sőt kézműveseket találunk 73 - ősök, amelyekre nem voltak büszkék, foglalkozások, amelyeket a legnagyobb nélkülözések közepette sem vállaltak volna. Maradt a földbirtokos családok hitbizományának tekintett megye igazgatása, de ez csupán egy-két tucat birtokosnak adott időszakos elfoglaltságot, s nem az e posztokra eséllyel pályázó, megyénként férfi családtagokkal együtt több száz főre tehető középbirtokosságnak. 74 Maradt maga a birtok, amely a századfordulón kiépülő majorságok időszakától már valóban gazdálkodást, s ez pedig szakértelmet kívánt. Ezt azonban általában azzal oldották meg, hogy a hajdú és az ispán mellé a gazdaságot irányító kasznárt fogadtak. Kenessey szigorú ítélete azonban, mely szerint a táblabíró egész évben nem csinált semmit, még gazda sem volt a szó szoros értelmében, túlságosan sommás. 75 A birtokosok levelezésének visszatérő témája az időjárás és annak a terméskilátásokra, a terményárakra gyakorolt hatása. Az értékesítés mellett a birtokon eszközölt beruházások, építkezések ügyében - pusztán anyagi kihatásaik miatt is - szintén a birtokos mondta ki a végső szót. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a birtokát elhanyagoló nemes mulasztásai nem hagytak konkrét nyomot a hátrahagyott iratokban, annál inkább következményei, az eladósodás majd a csőd. E közvetett jelek alapján Kenessey és más kortársak éles bírálata mégsem nevezhető megalapozatlannak. A földbirtokosság a 18. század folyamán megvált hagyományos szerepei jó részétől, anélkül, hogy újat talált volna magának. Bővében volt az időnek, ehhez képest kevés volt a megkerülhetetlen, ultimativ feladata. Eletük lelassult egy olyan korban, amelyben a változások korábban sohasem tapasztalt ütemben követték egymást, és ez nem maradhatott hatás nélkül az ő személyes sorsukra sem. Addig azonban egy rövid történelmi pillanatra egy egzisztenciális kényszerek nélküli szabadság részesei lehettek, amely teret engedett az egyéni döntéseken nyugvó, szellemi kihívásokat kínáló életvitel, de a tartalmatlanul eltöltött idő lelket zsibbasztó, cselekvést bénító hatásai elől hedonista, kicsapongó életvitelbe menekülő attitűd számára is. Természetesen egy népes család és a személyzet ellátása akkor is mindennapos teendők sorát jelentette, ha a fizikai munkát nem maguk végezték. A családon belüli munkamegosztás a kúriában sem alakult másként, mint akár a paraszti háztartásokban, így a feladatok és a gondok elsősorban a feleséget terhelték. Amikor Bezerédj István 1818-ban leköltözött a család Hidja pusztai birtokára Tolna megyébe, még nőtlen volt, így maga kísérte figyelemmel, s számolt be leveleiben anyjának a kerti- és házimunkák állásáról, ám házasságkötése után e teendőket felesége, Amália vette át. A ház asszonyának ebben segítségére lehetett egy gazdasszony, mint például Bezerédj Lajos görbői birtokán, hasonló szerepkört láthatott el Csapó Ida kulcsárnéja is. 76 1 TML KGYI Insurrectio 3 GLÓSZ 1991,9-10. 4 GLÓSZ 1991, 23., GLÓSZ 200. 370-371. ' 5 KENESSEY 1857, 11. 6 SZENTES 1991, 31-34., TML BCSI Bezerédj István levele szüleihez 1818. október 30., Bezerédj Amália levele idős Bezerédj Istvánnéhoz é.n. március 20., Bezerédj Lajos levele Bezerédj Istvánhoz 1855. február 12. 312
