Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Glósz József: A kúria és lakói

A mérleg nyelve az esetek többségében a puszta felé billent, a Dőry nemzetség esetében - mint láttuk - a kúriák körülbelül háromnegyed része itt épült fel. A kétezres lélekszámú Dunaszentgyörgy helyett Csapó Dániel is a felesége hozományaként birtokába került néptelen, ám 1500 holdas tengelici pusztát választotta otthona felépítésére.

17 Döntésében az is szerepet játszhatott, hogy nem részesedett a család itteni birtokából. Kápolna pusztán állt a Paur (később Kápolnay) család kétszintes urasági laka is.

18 Mindez azonban korántsem jelentette, hogy valamennyi pusztán kúria várta volna birtokosát. Csapó Dánielnek négy, Magyari Kossá Juditnak a Tolna megyei Gyönkön Szabatonban és Gerenyáson, valamint Komárom megyében további tíz településen, pusztán volt birtoka. Hasonló volt a helyzet szinte valamennyi Tolnában birtokos család esetében.

19 Ilyen szétaprózott birtokállomány mellett a leggazdagabb családok sem építhettek maguknak lakóházat valamennyi majorságukra. Egy-egy családnak több kúriája általában akkor volt, ha volt hódoltsági szerzeményeik mellett származási helyükön (Sopron, Győr, Pozsony, Trencsén vármegyékben) is jelentős birtokkal rendelkeztek. Dőry Ádámnak Sopron vármegyében is több jószága volt, s közülük a nemesi előnevet adó Jobaházán állt rezidenciális háza. A jó karban lévő épület nem csupán átmeneti szállásul szolgált, 1811-ben itt született egyik fia, Elek, és ide vonult vissza idős korában, viszonyuk megromlása után felesége is.

20 Neugass Izidor: Csapó család. (1811) A puszták és kúriák száma közé azért sem lehet egyenlőségjelet tenni, mivel az előnyöket és hátrányokat mérlegelve számos család az úrbéres községben való letelepedés mellett döntött. Magyari Kossá Sámuel Szabaton puszta helyett Gyönköt,

21 Daróczy István sok más közbirtokos társához hasonlóan majorsága helyett a 9000 lakójú, forgalmas Duna menti mezővárost, Paksot választotta otthonául. Úgy tűnik, hogy éppen a népes mezővárosok - Paks mellett Bonyhád - gyakoroltak nagy vonzerőt a birtokosságra. A kúria helyének megválasztásában a Perczel család és Gindly leszármazottak képviselik a két végletet, rávilágítva a döntés meghatározó motívumaira. Mintegy tíz kúriát, úri lakot épített a népes Perczel família 17 SZENTES 1991, 3-9., GLÓSZ 1991, 18-19. ,8

TMLBCSI319, d. 1831. 19 ÜLÓSZ 1991, 24., TML PTSZ IV. 165/1855., MH 6935%1851., CSÖDPEREK 160. 20 GLÓSZ 1991,54. 21 TML PTSZ VII. 106/1957. 22 TML PTSZ VII. 185/1856; 132/1858. 301