Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

B. Tóth Ágnes: Kora népvándorlás kori sír Aquincumban

A pontkörös díszítés elég gyakori a késő római kori kétsoros fésűkön, számukat csak az egyszerű vonalas kompozíciójúak múlják fölül. Ebben az időszakban a fésűk rövidebb oldalai többnyire profilait díszűek, de hasonló darabot a pécs-málomi lelőhelyről, még az 5. század középső harmadából is ismerünk.

57 Még későbbre (az 5. század végére) keltezik a cífer-páci telep 8. objektumából előkerült szintén profilait oldalú, pontkördíszes darabot. A hasonló díszítésű, de egyenes rövid oldalú darabok már ennél korábban, az 5. század közepe után megjelenhettek, erre utal a szabadbattyáni temető 14. sírjából előkerült példány.

59 Aquincumban, a Kiscelli utcai un. karéjos épületben feltárt 4. sírban két fésűt is találtak a fej mellett, s ezek egyike úgyszintén pontkörös díszű, egyenes oldalú. Az itt fellelt, zömmel melléklet nélküli sírok nehezen keltezhetők, de valószínűleg az 5. század folyamán áshatták őket. Ez a Kiscelli utcai lelőhelyű darab lehet fésűnk legközelebbi párhuzama térben és időben egyaránt. Kiss A. két ízben is összefoglalta az 5. század 2. felének, a 6. század elejének kétsoros csontfésűit. Utóbb a hács-béndekpusztai temető fésűleleteinek kapcsán hangsúlyozta, hogy Pannoniában, a germánoknál csak a gótok elvándorlása után terjedt el fésűk a sírba helyezésének szokása. Megállapítása szerint a fésűk a fej mellett (a viselet részeként) illetve mellékletként (a lábaknál) egyaránt előfordultak. - Legutóbb Odor J. szolgált új adatokkal a sióagárdi leletek kapcsán, felhívva a figyelmünket a halott kezéhez helyezett fésűkre.

1 Kiss A. megállapításával szemben tehát jó néhány olyan újabb sírleletre hivatkozhatunk, melyekbe a 470-es évek előtt is fésűt helyeztek. Talán közelebb állhat az igazsághoz, hogy az 5. század vége felé közeledve egyre inkább elterjedt Pannonia-szerte a fésűmelléklet adás szokása, s a fésű ebben az időszakban már mindig a különféleképpen díszített, kétsoros típust jelenti. Nem feladatunk itt elemezni, de a folyamat hasonlóképpen játszódhatott le a Kárpát-medence keleti felében, a gepidák által lakott területen is,

64 s a pontkördíszes, kétsoros fésűtípus a morvaországi hasonló korú sírokban is megtalálható.

65 Az óbudai sírból előkerült pontkördíszes fésű tehát valahol az Észak-Dunántúlon, az 5. század 2. felében készülhetett és feltehetőleg mellékletként helyezték a halott nő keze mellé. Aranyspirálok A sír feltárásakor kézenfekvőnek tűnt az a megállapítás, hogy a kimozdult jobb kulcscsont és a csigolyák között talált két kis aranyspirál talán valamilyen ékszerről törhetett le, amikor a sírt megbolygatták (3. kép 1., 5. kép /.). A spirálvégek azonban friss törést nem mutattak, és nem voltak deformáltak sem. Inkább feltehető tehát, hogy nyakba fűzve (esetleg más elveszett - elpusztult gyöngyökkel együtt) viselhették ezeket a csövecskéket. Elképzelhető, hogy a korban divatos arany bádoggyöngyöket próbálták ezekkel helyettesíteni, hiszen a jobb módú nők körében az 5. században és a 6. század elején szokás volt a formájukban római bizánci eredetű aranygyöngyök viselete. Mivel ezek a gyöngyök Kárpát-medence szerte elterjedtek, felmerült az a lehetőség is, hogy helyben készülhettek, római előképek alapján.

66 A fibulák kapcsán már hivatkoztam a szentes-kökényzugi 29. és a Nagyvárad-Guttmann téglagyári sírokra, mindkettőben találtak arany bádoggyöngyöt is. Hasonlóan gazdag - bár fibulát nem tartalmazó - sírban, Kapolcson hat aranycsövecskét bontottak ki az eltemetett nő nyakán. Ezeket a csövecskéket azonban gerezdéit, barázdált aranylemezből hajlították - forrasztották, s nem huzalból tekerték őket. Méretük egyébként az óbudaiakhoz hasonló: 10 mm hosszúak és 4 mm átmérőjűek. Mivel a nyakon, a két aranytűvel együtt találták őket, ~ Az összes fésűnek mintegy fele vonalas és a harmada pontkörös díszü, ez utóbbi mintázat korábban jelenik meg a fésűkön. BÍRÓ 2000, 181. 57 Pécs-Málom 2. sír, NAGY 1994, 95, I. t. 2/2. 58 Szintén vasszegekkel erősítették össze. CHEBEN - RUTTKAY 1997, 91-92. Abb. 2. 2. 59 BARKÓCZ1 - SALAMON 1974/75, 99, Taf. 34. 27. 60

PARRAGI 1976, 179, 197. kép. 61 Gyűjtése nem terjedt ki a gepida területre. KISS 1981, 204-205, KISS 1995, 313-314. 62 ODOR 2001, 40-41. Pl. Mözs-lcsei dűlő 6, 8. sírok. 63 Pécs-Málom. Sióagárd, Kővágószőlős, Keszthely-Fenékpuszta, az utóbbit lásd STRAUB 2002, 10, Abb. 2. 64 A gepida fésűkről a legutóbb: CSEH 1990. 31, 55. 18. lista, B. TÓTH 1994, 289-291; BÓNA - NAGY 2002, 95-98. A pontkördíszes fésűk sokkal ritkábbak voltak ezen a területen: Szentes-Kökényzug 81.. Tiszaeszlár-Jeges tanya, Malomfalva 10. ház, CSALLÁNY 1961, Taf. XVIII. 11, CXCVIII. 34, CCLXVIII. 2. 65 Velatice, Vyskov 1. sír stb. TEJRAL 1982, 51. t. 1, 101. t. 1. 66 A Kárpát-medence aranygyöngyeit Kiss A. gyűjtötte össze. KISS 1995, 314-316., a listát kiegészítve KISS 2001, 126. 20