Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Gaál Attila: Kínai porcelánok és utánzataik, valamint üvegkarperecek a Jeni-palánki török palánkvárból
Porcelánok és fajansztöredékek Kínai porcelánok A bemutatott anyagban lévő kínai porcelánok és az azok utánzataiként készült fajansztöredékek többnyire jól elkülöníthetőek egymástól anyaguk és díszítésük alapján. Néhány esetben azonban a perzsa fajansztöredékek között is találhatunk olyan jó minőségű darabokat, melyek már-már porcelán jellegűek és minőségűek. A kínai termékek között is előfordul olykor egy-egy gyengébb kivitelű, technológiai hibákkal készült tárgy, illetve annak töredéke. A besorolásokban így természetesen előfordulhatnak melléfogások, ám remélem, hogy az ilyen irányú hazai (és külföldi) kutatások kiszélesedése nyomán egyszer ezek kiigazítására is sor kerülhet majd. A katalógusban az 1-8, 10-24, 26-42. és 44. tételeknél találhatóak a kínai porcelántöredékek. 6 A 9, 25, és 43. sz. tárgyak esetében utóbb kétségesnek bizonyult ezek kínai eredete, de technikai okok miatt már nem sorrendeztem át a katalógust. (Előbbit anyaga és főként vastag, repedezett máza, utóbbit pedig anyaga, szokatlan mintája valamint mázhiányos alja és talpgyűrűje alapján inkább a porcelánszerű perzsa fajanszokhoz soroltam. 7 ) Az 1. és 2. sz. töredékeknél csaknem egyforma a csésze aljának belsején lévő középdísz, mely már a jóval korábbi kínai porcelánokról is ismert lótuszvirág-inda-levél dekor kései, kissé elnagyolt változata. 8 A középpontban elhelyezkedő virág olyan mértékben elnagyolt és elmosódott, hogy csak az indák valamint a párhuzamok alapján tarthatjuk ezt a középdíszt is lótuszvirágnak. E kedvelt virágmotívum az említett korai párhuzamokon túl gyakran feltűnik a későbbi, 16-17. századi kínai termékeken is, sőt gyakori díszítménye a kíni porcelánt utánzó perzsa fajansztárgyaknak is. Éppen a hozzánk közeli Bajáról közöl mindkettőre példát Holl Imre legutóbb megjelent munkájában. A 2. sz. töredéknél egy, a későbbiekben is visszatérő, bár a kínai termékeknél nem túl gyakori jelenséget figyelhetünk meg, nevezetesen a máz felszínének durva, fénytelen állapotát. Ha erős nagyítás alatt vizsgáljuk a kínai porcelánok felszínét, szinte kivétel nélkül minden esetben látható, hogy a mázréteg tele van kisebb-nagyobb bezárt légbuborékkal. Ezek nagysága és tömege többnyire a máz sűrűségének, összetevőinek, és több más tényezőnek is függvénye, de általában nem befolyásolják számottevően a máz áttetszőségét és felületének fényességét. Néhány tárgyon azonban, - így ebben az esetben is - e légzárványok többsége még a teljes megszilárdulás előtt a felszínre tört és kipukkadt. így apró kráterek ezreivel borította be a máz felszínét, majd az idők során porral és más szennyeződésekkel feltelve fénytelenné és szennyezett hatásúvá tette azt. A 3-14. sz., valamint a 18-26. sz. töredékek kínai porceláncsészék perem, oldalfal és fenéktöredékei, illetve ezek kombinációi. Anyaguk fehér, tömör, vastagságuk pedig a jobb minőségű kínai porcelánokra jellemzően általában csekély, oldalfaluk finoman kialakított. A peremszélek alatt kívül és belül is általában körbefutó vonalakat találunk. Ugyanígy (2 vagy 2+1) körbefutó vonal díszíti a talpgyűrű külső oldalát, míg a fenék belsejében lévő középponti mintát egy, vagy két vonal keretezi. A dekor mindegyiknél növényi ornamentika. Ez lehet virág (7, 8, 11. sz.), leveles 5 Hálás köszönetemet fejezem ki Holl Imrének, aki ezt a sok bizonytalansággal teli munkát hasznos tanácsaival segítette, és a feldolgozás idejére Fundkomplexe des 15. -17. Jahrhunderts aus dem Burgpalast von Buda. (Budapest 2005.) c. könyvének eredeti kéziratát is rendelkezésemre bocsátotta. 6 A tárgyaló részben szereplő tételszámok a katalógus tételszámait jelölik, a „kép" számok pedig a katalógusban szereplő tételeken belüli képszámozásra vonatkoznak. 7 A kínai termékeknél általában a csészék alját és talpgyűrűjének oldalát is befedték mázzal, míg a perzsa utánzatoknál ezekre a már nem nagyon frekventált helyekre nem került fedőmáz. 8 Holl Imre közölt legutóbbi munkájában szakirodalmi példát a 14-15. századi lótuszvirág-inda-levélzet variánsokra, melyek még az eredeti, tiszta változatot képviselik. - HOLL 2005, 133., Abb. 88. (Nach GARNER 1952, Pl. A, 10, 22B, 16, 38.) 9 Ennek kapcsán már előjáróban elmondható, hogy a növényi díszítőelemeket, csak a legritkább esetekben sikerült beazonosítani. A töredéken megmaradt részletek ugyanis többnyire olyan aprók, hogy felismerésük akkor is problémás, ha egyébként az irodalomból ismert párhuzama lehetne. 10 HOLL 2005, Taf.7. l(jobb oldali töredék)és 3., valamint Taf.8. 3. (bal szélső csésze). 11 A töredék előkerülésének idején először a tárgy másodlagos, - a palánkvár történetében gyakori tűzvész okozta - kiégésre gondoltam. Ennek azonban ellent mondott az, hogy az egyéb tárgyaknál hasonló esetben jól megfigyelhető koromszennyezésnek a fehér porcelánfelületen nem volt semmi nyoma. 206
