Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

B. Tóth Ágnes: Kora népvándorlás kori sír Aquincumban

kereshetjük." - szintén M. Martin figyelt fel arra is, hogy a Kárpát-medencében néha ugyanolyan, egyébként szélesen elterjedt fibulatípusokat használtak a pepioson, mint tunica - cingulum együtteshez, így pl. a Szekszárd - Sokolnice típusnak nevet adó fibulák esetében is." A Kárpát-medence keleti felét uraló gepidák körében szintén elterjed a fibulák deréktájon való viseletének szokása, rendszerint azonban nem párosával, hanem csak egyesével. ~ (M. Martin ennek időpontját 500 körűire teszi.) Ennek a modellnek is része volt az alkalmanként ekkor már fémszerelékes, lecsüngő szíjak használata. A számos, ilyen leleteket tartalmazó sírból itt csak néhányat idézünk: ilyenek voltak pl. a szőregi 19., a szentes-kökényzugi 49. és 50., valamint a szentes-nagyhegyi 5. és 22. sírok." A hasonló öltözék a 6. században szélesen elterjedhetett a gepidák körében, elég talán itt az újonnan közölt Szolnok-szandai temető leleteire utalni. Az óbudaihoz nagyon hasonló leletösszetételü sírok gyűjthetők az 5. század 2. feléből a Felső-Duna vidékéről, főleg alamann-szvéb területről, amely azért sem meglepő, mert - ahogy azt már láthattuk - jó néhány pannóniai fibula legjobb analógiáját is ott találjuk. A fibulák a medencében egyesével illetve párosával (az utóbbi esetben többnyire egymás fölött, párhuzamosan) helyezkedtek el, a majd minden esetben előkerülő övcsat pedig sokszor szintén a fibulá(k) közvetlen közelébe volt fellelhető. A legtöbb esetben ehhez a viselethez is lelógó szíjak tartoztak, legalább is a tokba helyezett kések, néha az amulettek helyzete utalt egykori meglétükre." A közelebbi és távolabbi párhuzamok tehát egyaránt arra engednek következtetni, hogy a derékon ezidőtájt egyesével és párosával egyaránt használták a fibulákat, melyekhez legtöbbször vas övcsat társult és az öltözéket lecsüngő szíj(ak) egészítették ki. Alamann területen (mint más nyugati germán népek esetében is) a felsőruha fölé öltött köpenyt párosával a mellkason viselt kisfíbulák (Kleinfibel) zárták. Ilyeneket az 5. század 2. felében, az 5-6. század fordulóján eddig a Kárpát- medencében nem találtunk, de pl. az óbudai sír esetében pont a mellkas bolygatottságát nem tudjuk teljesen kizárni. Vas övcsat A jobb medencelapáton, a fibula közvetlen közelében kibontott vas övcsat szintén a korszak jellegzetes lelete (4. kép 3. a-b., 6. kép 3. a-b., 7. kép). A restaurálás során, közvetlenül a lelet előkerülése után a nem túl sokat ígérő, töredékes, rozsdás példányt csak konzerválták, de nem tisztították meg. Az eredeti forma és díszítés szakszerű kibontására a sír feldolgozása miatt, csak az idén került sor." A hasonlóan rozsdás, töredékes darabokat a kutatók néha nem méltatják nagy figyelemre, rendszerint „ovális csatnak" írják le őket, amelyek „jellegzetes kora népvándorlás kori" típusok. Az óbudai példány az un. „B alakú" (másképpen: vesealakú, líraalakú) csatok csoportjába tartozik. Karikája nem kör- , hanem lapított ovális átmetszetű, a ráhajló pecek pedig egy kissé négyszögletes formájúra kovácsolt. Igen jellegzetes a karika megmaradt részén a tausírozott díszítése: a karika ívére merőlegesen vagy kissé ferdén sűrű, finom sárgaréz szálakat kovácsoltak, s csak a pecek által takart, befelé ívelődő rész maradt díszítetlen. A csat nagyobb méretű, szélessége a tisztítás után 4,5 cm. 3U Legutóbb STRAUB 2002, 14, Abb. 15. 31 MARTIN 2002, 216. 32 NAGY 1993b, 63-64. ~ CSALLANY 1961, 154, 31, 45, 49-50. A szőregi 19. sírban a vésett díszű fibulát deréktájon találták, az ovális vas övcsat mellette volt, bőrmaradványokkal, a szíjra vaskést, borostyán- és krétagyöngy-csüngőket rögzítettek. 34 Példaként lásd innen az 1, 18, 36, 73, 91, 118, 145. sírokat. BÓNA - NAGY 2002, 201-234. Ugyanebben a kötetben lásd Nagy M. elemzését a viseletről a hódmezővásárhely-kishomoki 77. sír leletei kapcsán, uott. 128-129. '

5 A számos analógiát és elemzésüket lásd pl. MARTIN 2002. G. Clauss is nagyszámú fibulás sír adatai alapján vállalkozott a viselet rekonstruálására, s ha elképzelései nem is tűnnek minden esetben meggyőzőeknek, az adatai alapján nyilvánvaló, hogy a meroving kori öltözet nem korlátozható mindössze néhány sémára. CLAUSS 1987. - Néhány analógia alamann területről: BaselKleinhüningen 75. sír, GIESLER - MÜLLER 1992, 70, Taf. 13, gazdagabb mellékletű volt ugyanott a 126. sír, CLAUSS 1987, 523, Abb. 26. A hemmingeni 24. sír „pannóniai keleti gót" fibulája is a medencében, övcsat mellől került elő, de hasonló helyzetű volt ugyanott a 14. 43, 52, 59. sír fibulapárja is. vas övcsat társaságában, MÜLLER 1976. Az eichstetteni temető 44. sírjában Bittenbrunn - Dunaföldvár típusú volt a fibulapár, s medencében ehhez szintén vas övcsat társult. SASSE 2001, 169, Taf. 13. ,6 A csat alaposabb vizsgálatának fontosságára - esetleg röntgenfelvétel által - Nagy Margit hívta fel a figyelmemet, de már az aprólékos munkával elvégzett mechanikus tisztítás is eredményre vezetett: ezt Dombóvári Judit (MNM) végezte el. Önzetlen segítségükért fogadják mindketten a köszönetemet. 17