Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván
herceg a ferenceseknek ajándékozta „a régi apátsági templom romokban heverő szentélyéf\ amelyet beépítettek a ma is álló ferences templom alapjaiba. Véleményünk szerint az idézet segítségével nem bizonyítható, hogy a ferences kolostor az egykori bencés apátság helyén épült fel annak anyagából, 10- inkább csak annyi bizonyos, hogy egy középkori rom anyaga is beépítésre került, amely leginkább a mai belterület ismeretlen helyén fekvő plébániatemplommal lehetett azonos, kolostornak pedig inkább csak ránézésre vagy a hagyomány alapján gondolhatták. Kutatástörténet A régészeti-művészettörténeti kutatás a földvári bencés apátságot hagyományosan a jelenleg is álló, egykor védelmi célokra épült ún. Csonka- vagy Öregtorony környékére helyezi. Az álláspont egyik első képviselője Hőké Lajos volt, 103 és így foglalt állást Szelle Zsigmond is 1894-ben. 104 A Csonkatorony kutatása során a 16-17. századik faragványok mellett előkerült középkori kövekről kutatási helyzetképet nyújtó Mezősiné Kozák Éva és Gerő Győző szerint e tárgyak „« torony közelében állott középkori bencés apátságból származnak!'. Gaál Attila a torony közvetlen közelében fekvő temető feltárásakor talált sírmellékletek alapján úgy vélekedett, hogy e leletek „a bencés apátság közelségét sejtetik". Tóth Sándor legújabban szintén a mellett tört lándzsát, hogy „az apátság a ma is jelentékeny dunaföldvári átkelőhelytől északra fekvő magas löszháton helyezkedett e/", 107 ugyanezen kötet lapjain Hervay Ferenc Levente ugyanezt erősítette meg: „<2 dunaföldvári várdombon az Öregtorony és a mai plébániatemplom közölt kereshető a Szent Péter tiszteletére alapított apátság helyszíne'". Az Öregtorony régészeti kutatását vezető Kozák Éva megfogalmazása szerint „a bencés apátságról fennmaradt oklevelek közlései, Evlia Cselebi leírása, a XVIIÍ-XIX. századi írásos feljegyzések, a helyszínen végzett kutatások, leletmentések és a másodlagosan beépített kőanyag ismeretében biztosan megállapíthatjuk, hogy a monostor a Várdombon a Duna feletti löszmagaslaton állt. " Mint láthattuk, az egyetlen középkori oklevél nem magyarázható egyértelműen, Cselebi leírását éppen a szerző ásatása nem támasztotta alá, a 18. század eleji adatok pedig inkább az Öregtorony környéki azonosítás ellen szólnak. A torony körüli kutatásokról feljebb már többször is szóltunk, a másodlagosan felhasznált kőanyagról - amely megfelel az apátság valószínűsített, 12. századi alapítási idejének, továbbá 1400 ill. 1500 körüli építkezésekre is utal - pedig könnyű belátni, hogy nem jelenthetett gondot a köveket az apátság valódi helyéről, a pár száz méterre fekvő Alsó-Öreghegy magaslatáról a városba lejuttatni a török- vagy az 11 BRÜSZTLE 1872, II. 635; magyar fordításban: CZIRÁKY 1910, 123. 12 Nyilvánvalóan fenti adatokra alapozta véleményét Elblinger Ferenc is, aki szerint „1738-tól kezdődően a ferencesek barokk kolostora épült fel a bencés apátság egykori helyén": ELBLINGER é. n. (Dunaföldvár). HŐKÉ 1869, 428; HŐKÉ 1876. Hőké ugyanakkor egy másik írásában feltételesen az öreghegyi romokat azonosította a bencés kolostorral, „melyet azután az. ellenség feldúlván, a szerzetesek a mostani csonka-toronyba átvitettek": HŐKÉ 1871, 129. )4 SZELLE 1894, 30: „következik az, (...) apátság monostora, melynek úgy temploma, mint egyéb melléképületei leromboltattak, csupán a környező kőfalak és az őrtorony maradt meg". )5 LaHu 1988, 369. 16 GAÁL 1992. Ugyancsak ő az 1686-as felszabadító háború grafikai lapjainak elemzése során Dunaföldvár ábrázolásáról megállapította, hogy a várost övező kerítésen belül feltüntetett templomrom a középkori plébániatemplommal azonos; ennek kapcsán megjegyezte, hogy a bencés apátság „a magaslaton, a vár szomszédságában állt": GAÁL 1984, 130; 130. 34. jegyzet. 17 TÓTH 2001. ,8 HERVAY 2001, 488-489. Az Öregtorony és az Alsó-Öreghegy mellett további - csupán kuriózumként említhető - azonosítások is szóba kerültek: pl. Rupp szerint az apátság „a Duna partján igen alkalmas helyen létezett Anamatia nevű római őrállomáson, mely sz. István királynak 1009-ben kelt okmányában Zemogny szláv néven fordul elő (...) alapíttatott": RUPP 1870, I. 384. Itt idézünk továbbá kommentár nélkül néhány részletet Rosner Gyula helyenként nehezen követhető írásából, amely - bár az általunk említett lelőhelyekről is megemlékezik - egy harmadik helyen keresi a kolostort. „Miután a korai Árpád-kori település nyomait a várral szemben lévő Kálvária-hegven találta meg a kutatás, talán az. Alsó-öreghegyi Újvári-féle szőlőben ma is látható, nagy területen fekvő kő-, tégla- és habarcstöredékekkel fedett területen állhatolt a Szent Ilona tiszteletére felsz.entelt plébániatemplom. (...) Mivel a Hajdúles dűlőben is találtak romokat, sőt »néhány faragott lépcsőfok« is láthatóvá vált a ráásott gödörben, nagy valószínűséggel kimondhatjuk, hogy e területen kellene megtalálnunk (...) a monostort (...) Annyi világosan körvonalazható, hogv monostor a vártól délre, a plébániatemplom pedig északra kereshető (...)": ROSNER 2001, 36. A Hajdulesnél Szelle 1889-ban valójában római építményt tárt fel: SZELLE 1894, 29-30. )9 MEZŐSINÉ KOZÁK 1993. 144-145. Ismét egy további helyen arról ír, hogy „feltevés szerint" az apátság a 18. századi Szent Ilona plébániatemplom és az Öregtorony között helyezkedett el: A. KOZÁK 1975, 136. 10 TÓTH 2001. 139
