Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Fedeles Tamás: Középkori kolostorokra és birtokaikra vonatkozó adatok a pécsi székeskáptalan hiteleshelyi kiadványaiban
A Domonkos-rend A 13. század első évtizedében alapított Prédikátor Testvérek Rendje, igen gyorsan megtelepedett Magyarországon, hiszen a rend pápai megerősítése után öt esztendővel (1221) már létrejött az önálló magyar rendtartomány. 45 Elsősorban missziós tevékenységük révén királyaink is jelentős mértékben támogatták őket. Különösen IV. Béla regnálásának első felében kaptak számottevő birtokadományokat, hiszen egyik leánya az 1943-ban kanonizált - Margit dominikána apáca lett. ' Ebben az időszakban épült rendházuk Pécsett, és szintén ekkor részesültek jelentős birtokadományban a Nyulak-, később Margit-szigeti apácák is a pécsi egyházmegye területén. A domonkos renddel kapcsolatos okleveleink közül kettő kivételével valamennyi, azaz összesen 16, az említett apácák birtokaival kapcsolatos. Az esetek túlnyomó többségében az ő kárukra elkövetett hatalmaskodásokról, birtokfoglalásokról készültek jelentések. Az oklevelekben szerepel az apácák közel húsz birtokának neve, melyek alapján három birtokközpontjuk rajzolódik ki. Az egyik dél-nyugat Baranyában, Vajszló környékén koncentrálódott; a másik a megye észak-keleti részében, Mohács és Dunaszekcső között; a Duna-mentén helyezkedett el, míg a harmadik Tolna dél-nyugati és Somogy északkeleti határán feküdt. 48 Érdekességképpen említhető, hogy a zárda birtokaira vonatkozó káptalani okleveleket 1426 után már nem találunk. A domonkos barátok pécsi rendháza két kiadványban szerepel. Értékes adatokat tartalmaznak ezen iratok is, hiszen fenntartották egy-egy pécsi perjel nevét, és említik a rendház Naghethenben lévő malmát a hozzá tartozó kúriával, ám apró szépséghibájuk, hogy nem tudjuk őket pontosan datálni, mivel csak egy formuláskönyv lapjain vészelték át az 1526-os kataklizmát követő évszázadokat. A Jeruzsálemi Szt. János Lovagrend Az 1070-es években Jeruzsálemben alapított zarándok-ispotályból kifejlődő lovagrend II. Géza uralkodása alatt (1141-1162) telepedett le a Magyar Királyság területén. A királyi adományok révén már az Árpád-korban nagyszámú rendházzal, birtokkal és fontos várakkal rendelkeztek. Jelentősen gyarapodott birtokállományuk, miután a Viennei zsinaton (1311-1312) feloszlatott templomosok ingatlanait megkapták. Számos preceptoriummal és hozzá tartozó birtokokkal rendelkeztek egyházmegyénk területén is. 52 A pécsi székeskáptalan vizsgált oklevelei közül öt tartalmaz a rendre, valamint tagjaira vonatkozó információkat. Két alkalommal Cornuti Baudon, egy ízben pedig Szentgyörgyi Tamás vránai perjelek kérésére végzett vizsgálatot, illetve kézbesített idézést a káptalan egy-egy birtokfoglalás kapcsán. Egy 1381-ben kelt oklevél a következőkről tudósít: mialatt Mihály testvér a johannita rend Szentmártoni preceptora a király szolgálatában Itáliában tartózkodott, házát és birtokát Marchchyriai Demeter fiai: Miklós és Ferenc, valamint Marchchyriai János fia: Szilveszter mester jobbágyai fényes nappal, fegyveresen megtámadták, a szekrényekből javait, továbbá két lovát és ökrét elvittek. 45 HERVAY 1994, 171. 46 1261 után a ferencesek vették át a domonkosok szerepét a királyi udvarban. Ennek hátterében minden bizonnyal a II. Ottokár cseh király és a magyar uralkodó közti béketárgyalás eseményei húzódtak meg. A cseh király ugyanis Margitot kívánta nőül venni a békekötés megpecsételéseként, azonban a hercegnőt ekkor az esztergomi érsek több püspökkel együtt konszekrálta. Ez pedig olyan házassági akadályt jelentett amely alól a pápa sem adhatott felmentést. FÜGEDI 1981, 66-68. 47 Első említése 1238-ból származik. HARSÁNYI 1938, 81. 48 CSÁNKI II. 555-556,. 671-618., III. 443. 49 IVÁNYi 1904, Nr. 72., 113. 50 HUNYADI 2002, 57., REISZIG 1925, 23-24., ZOMBORI 1988, 143-144. 51 SZÁNTÓ 1987, 488. 52 Ld. HUNYADI 2002. 53 CD IX/7. 438-440. 113
