Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig
Fürdőélet a Csörgetónál az 1930-as években (szabadfürdő létesítése, a tó eladása) Az új uszoda és strandfürdő 1932. évi megnyitása az aggodalmak ellenére nem tette tönkre a már meglévő intézményeket. Sőt a városi uszoda kezdeti problémáit - az úszók kevés edzési lehetősége, illetve a felmerülő vízellátási problémák - a konkurensek próbálták a maguk hasznára fordítani. 191 (A város a vízellátás javítása, így a medence gyorsabb feltöltése érdekében 1935-ben két Norton kút felállítását határozta el, azonban ezek ekkor nem valósultak meg. 192 ) Az utolsó csörgetói szezonként beharangozott 193l-es évet követően a Csörgetón továbbra is meg-megújult a fürdőélet, sőt újabb kínálattal gyarapodott. A Turul SE (1931-től már Tolnavármegyei SE) strandfürdőjének látogatottságára, az üzletmenet eredményességére - ahogy már jó félévszázada -, a megközelíthetőség, a tó és a város közötti (tömeg)közlekedés színvonala volt leginkább hatással. 193 Mint már korábban említettem, a Csörgetónál a Turul SE által 1924-ben létesített strandfürdő megközelítése a városi autóbuszüzem menetrendszerű járatainak köszönhetően egy ideig jó volt. A 20 fillér viteldíj ellenére - egy 1931. évi alispáni átirat tanúsága szerint -„(...) anyagilag is jövedelmező vállalkozás "-nak bizonyuló autóbusz-közlekedés azonban az 1930as évekre megszűnt. Az 1930 nyarán a Tolnamegyei Újság egyik számának cikke szerint az autóbuszközlekedés megszűntét követően „(...) a kis tavat csak fullasztó portengeren, lehetetlenül rossz utón gyalog lehet meg közelíteni. ". E helyzetből egyes autósok üzletet kívánván csinálni, akár 3 pengőt is kértek egy fuvarért, panaszolta a lap. A Csörgető megközelítését ekkoriban még a tóhoz vezető út mentén tanyát vert cigányok is zavarták. A cigányok 1930. nyarán rózsamáji rétre történt áttelepítésében ez a körülmény is szerepet játszott. Amiképp a helyi lap írta - „(...) a meztelen purdék sokat alkalmatlankodtak a strandfürdőhöz igyekvő közönségnek. ". 1% 12. kép: A csörgetói Turul strandfürdő 1931-ben. 1 Már az első idényben elégedetlenkedő sorok jelentek meg Tolnamegyei Újság hasábjain, miszerint a Schwartz-féle (Hungária) uszoda régóta érvényes gyakorlatával szemben, amely naponta biztosított ingyenes edzéslehetőséget az úszóversenyzőknek, az új uszoda ezt csak hetente háromszor teszi meg. 1932. augusztus 6.. 6., 1934. július 18. 3., július 25. 3. 2 TMÖL, Szekszárd város L, képvt. jkv. 1935/115., 1935/172. kgysz. 3 A Tolnavármegyei Sport Egyesület 1931-ben a Törekvés SE és a Turul SE összevonásával alakult meg. KACZIÁN (1996), 225. 4 Az alispán 1931. július 13-án kelt 12235/1931. sz., pécsi kir. postaigazgatónak címzett átirata, TMÖL, 10967/1935. 5 Tolnamegyei Újság 1930. július 19. 4. 6 Tolnamegyei Újság 1930. szeptember 20. 6. 382
