Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

kormányzat nyújtott segítséget, mikor a város 3,3 millió pengőre rugó tartozásállományából 1,08 millió pengőt kitevő magas kamatozású függőkölcsön kedvező lefutású hitellé történő átkonvertálására adott lehetőséget.

155 A város eladósodásának következményei az 1930-as években végig kísérték a város működését és Vendel tevékenységének megítélését. A polgármester a kibontakozó csődhelyzet, a meg-megújuló támadások és vizsgálatok ellenére 1944. augusztusáig a polgármesteri székben maradt. Leköszöntekor büszkén mondta: „(...) tőlem elvitathatatlan azon tény, hogy szülőfalumból várost csináltam. Azt, mert egy helységet nem a név, hanem elsősorban az intézményei tesznek várossá. ". A polgármester elszántsága az új uszoda és strandfürdő létrehozásakor is megmutatkozott. Hiszen az 1920-as évek eleje óta dédelgetett tervet 19301932-ben, akkor sikerült keresztülvinnie a képviselőtestületen és megvalósítania, mikor a város csőd közeli helyzetét még a világgazdasági válság hatásai is tetézték. Természetesen a város anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy teljes egészében a város beruházásában valósuljon meg a fürdő, ezért széles társadalmi mozgalmat indított, melynek keretében fáradhatatlan szervezőmunkáról és rámenősségről tanúbizonyságot téve elérte, hogy a város polgársága, a város területén működő intézmények, testületek, kiegészülve a környékbeli községek anyagi hozzájárulásával, elegendő részvényt jegyezzenek egy kellő tőkeerejű részvénytársaság létrehozásához. Elképzelései valóra váltásához Vendelnek több akadályt kellett leküzdenie. Először is el kellett fogadtatnia a város polgárságával az új uszoda építésének gondolatatát, ami a már ismertetett gazdasági és pénzügyi körülményeken túl azért sem volt magától értetődő, mert a város már rendelkezett hasonló létesítményekkel, még ha azok kívánnivalót is hagytak maguk után. Az új uszoda ügyében 1930. július 13ára összehívott első szélesebb körű értekezleten ugyanis több hozzászóló, így Makray Ferenc posta és távirdafelügyelő, dr. Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos feleslegesnek tartotta új létesítmény létrehozását. Ehelyett a meglévő Hungária Gőzfürdő és Uszoda kibővítését és felújítását tartották volna szerencsés megoldásnak, már csak a két intézmény előrevetített konkurenciaharcának elkerülése miatt is.

1 7 Vélhetően ezen észrevételeknek is köszönhetően egy héttel később már a polgármester asztalán feküdt a Hungária tulajdonosának, Frank Miksánénak az eladási ajánlata, mely azonban a kért 120 ezer pengő miatt eleve irreális volt az új uszoda tervezett 60-70 ezer pengő költségéhez képest. Az értekezletet követően a helyi újság hasábjain megszólalt dr. Babits István is, aki emlékezetett, hogy a városnak már van strandfürdője (Turul SE csörgetói strandfürdője), mely a létesíteni kívánt 50 méteres medence által biztosított úszási lehetőséggel illetve strandkörülményekkel egyaránt rendelkezik, még ha a városi autóbuszüzem által működtetett járat megszüntetése, illetve a tóhoz kivezető városi dűlőút kikövezésének hiányában rendeltetésének nem is tud maradéktalanul eleget tenni. Dr. Babits István a város támogatását nélkülöző csörgetói strandfürdőt fenntartó Turul SE részéről így csak egy fedett uszoda építését tudta támogatni. Az új uszodával kapcsolatban elhangzott alternatív vélemények ellenére a július 13-i értekezleten az Rt. szervezésére egy szűkebb bizottság felállítását határozták el, azonban az érdemi tevékenységet, már hivatali beosztásánál fogva is, Vendel végezte. A polgármester megkeresésére, felhívására a tehetős és kevésbé tehetős polgárok, a város közintézményei, egyesületek, de még a pénzintézetek is jegyeztek részvényt, sokszor a konkurens intézetek, társulatok, testületek jegyzéseivel való peldálózás hatására. Vendel a részvényjegyzés során, mint ahogy a képviselőtestületben is, az új létesítmény közegészségügyi és idegenforgalmi jelentősége, az úszósport fejlesztésének szempontja mellett a beruházás munkanélküliséget mérséklő hatásával érvelt, de természetesen pozícióját, befolyását is érvényesítette.

161 Ennek köszönhetően a részvényjegyzés jól haladt, A vízvezeték fektetésére felvett 1,2 millió pengőt értékű Speyer-kölcsön ütemezése eredendően elfogadható volt. GAÁL (1996), 14-18, 29-31.; SOLYMÁR (1996), 114-117, 126-129. SOLYMÁR (1996) 129. Tolnamegyei Újság 1930. július 16. 1. Frank Miksáné polgármesternek címzett 1930. július 21-én kelt levele, TMÖL, Szekszárd Város Mérnöki Hivatalának i., strandfürdő i. Tolnamegyei Újság 1930. július 26. 2. Személyre szóló levelek több példánya található: TMÖL, Szekszárd Város Mérnöki Hivatalának i., strandfürdő i. A növekvő munkanélküliség csökkentésének szempontja a város kikövezetlen utcáinak és tereinek útburkolási munkálatai elindításában is szerepet játszott. SOLYMÁR (1989), 127. 376