Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

Schwartz Irma, akiről, mint tulajdonosról, 1908-ból származik az első adatunk, egészen az 1930-as évek elejéig volt a fürdő tulajdonosa. (A képviselőtestületi jegyzőkönyvekben, a fürdő tulajdonosaként 1930-ig Frank Miksáné szerepel. Azt követően a jegyzőkönyvekben, iratokban özv. Schwartz Mórné tulajdonos nevével találkozhatunk, így még 1941-ben is. Ezzel szemben az 1929. évi iparalmanachban a fürdő tulajdonosaként Schwartz Mór van feltüntetve. Az előbbiektől függetlenül tény, hogy az 1920-as években az uszoda neve összenőtt „Schwartz bácsi" nevével.

13 ) A fürdő prosperitását jelzi, hogy Frank Miksáné az 1910-es évek fordulóján fürdőjének bővítését tervezte. Azonban a fürdőtulajdonosnő szándéka már a telekbővítésen zátonyra futott, mivel a város saját fürdőépítési elképzelésire, majd egyéb városfejlesztési terveire hivatkozva, többszöri próbálkozás ellenére sem adta el a fürdővel szomszédos telket. " Végül első kérvénye után öt évvel, 1914-ben, a fürdőtulajdonosnő haszonbérlet formájában jutott a fürdőjével szomszédos területhez.

13 A dolog pikantériája, hogy a város majd másfél évtized után, 1929-ben akkor adta el a kérdéses területet Frank Miksánénak, mikor már komoly előrehaladás történt egy - a gőzfürdő uszodájánál jóval nagyobb - uszoda és strand tervezésében. 7. kép: A gőzfürdő épülete az egykori Vásár-tér (ma Szent István-tér) keleti szélén, a mai Luther-tér délnyugati sarkában. A fürdőkultúra változása, az úszósport térhódítása A XIX. század vége felé, a századfordulóra mind Európában, mind Magyarországon a társasági életnek és a szabadidő eltöltésének mind jelentősebb részévé vált a test kultusza, valamint a testedzés kultúrája. Ezt segítette elő a már korábbiakban részletezett társadalmi folyamatok kiszélesedése - a tradicionális életmód megváltozása, a szellemi foglalkozásúak számának, a bérből élő illetve városi népesség arányának ugrásszerű növekedése - mellett idővel a modern értelemben vett szabadidő intézményrendszerének piaccá szerveződése. A gyógyítás és a higiéniai szempontok, a társasági élet, kikapcsolódás, valamint rekreációs '

2 Frank Miksáné nevét a fürdő tulajdonosaként a TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1930/156. kgysz. említi utoljára. Özv. Schwartz Mórnét tulajdonosként említi a képvt. jkv. 1933/113., 1933/190. kgysz., valamint TMÖL, Alispáni i. 3695/1942., MAGYAR 1929, 359.; Tolnamegyei Újság 1932. augusztus 6. 6. 13 TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1909/70., 1910/126., 1911/72. kgysz.; Hasonló volt a városnak az eljárása 1912-13-ban Grünfeld Miksa és Fischoff Károly vállalkozókkal szemben, kiknek moziépítését tüzrendészeti kifogásokkal akadályozták a város saját, párhuzamosan futó, de végül nem megalapozott (film)színházépítési tervei miatt. A vállalkozók - a városi hatóságok kijátszásával ugyan - végül felépítették a mozit, amelynek épülete jelenleg a Német Színháznak ad otthont. CSEKO 1999, 73-76. 4 A bővítésre szüksége is volt a fürdőnek, hiszen igen zsúfolt volt: a fürdőépület és az úszómedence a deszkakabinokkal 258 nöl-t tett ki a 400 nöl nagyságú telekből. TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1914/38. kgysz. i5 Az időközönként megújított szerződésekkel Frank Miksáné 1924-ig 213, majd attól 119 nöl nagyságú területet bérelt. TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1916/33., 1923/80., 1924/75. illetve 1929/12. kgysz. i6 vö. MOHÁCSI 2002, 34-55. 371