Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

nélkül, esetleg pedig, ha gőz van, lehűtésre nincsen víz - szólnak a felháborodott vendég igen ironikusra faragott mondatai -, de nem azért, mert a tulajdonosáé nem adhatna, hanem kereken megtagadja azon oknál fogva, mert az elsőbben érkezett fürdővendégek több vizet használtak fel, mint amennyi kiszabva volt. így történt folyó 9-én, hogy a gőzfürdőknek a lehűtésre szükségeltető víz megtagadtatott. ". A cikket beküldő a továbbiakban javaslattal és tanáccsal is szolgált: „Ennélfogva a nevezett fürdőt a közigazgatási hatóságnak ajánljuk s az orvos uraknak, szenvedő barátainknak pedig azon figyelmeztetéssel, hogyha használni óhajtanak, a lehűtésre szükséges hideg vizet magukkal vinni el ne felejtsék. "

16 Az egy héttel később közölt válasza első felében a tulajdonosnő cáfolta a kritizáló általánosságban tett állításait, számszerű képet adva fürdőjének teherbírásáról: „Azon pont melyben a közlő azt állítja, hogy gőzfürdőm víz és gőz nélkül van, kereken tagadom; mert 60 akó víz mindig, valahányszor gőzfürdő nap van, készen áll. A gőzhiányt illetőleg, még tudtommal nem történt, hogy gőz ne lett volna, pedig én kezelem a fürdőt, ez tehát nem más, mint vakon valamit állítani. " Ellenben a tulajdonosnő sem tompította mondandója élét, mikor a hitelrontó konkrét állításának megválaszolásához ért: „Azon pontra pedig, melyben azt állítja, hogy a fürdő tulajdonosnője nem ád vizet, következő szavaim vannak: igenis egy olyan egyénnek, ki e hó 9-én fürdőmben megjelent és fél kilencztől fél egyig fürdőt, kénytelen vagyok megmondani, hogy mihez tartsa magát, mert fürdőm nem budapesti Ráczfürdő, sem Margitszigeti fürdő, szóval nem kéj fürdő, hanem kútnak segítségével fenntartott fürdő, hol 20 akó vizet készentartani egy személy számára nem lehet. Azért igen kérem azon egyént, kíméljen meg látogatásától, vagy ha ezen föltétel nem tetszenék, rendeljen maga számára, megjegyzendő, a rendes órán túl, 6-7 lajt vizet. A tulajdonosné. "

1? Amint az előbbiekben látható, a gőzfürdő tulajdonosnője sem leplezte, hogy fürdője korlátozott teljesítményre képes, komolyabb szolgáltatásokat - az akkor már híres budapesti fürdőkhöz hasonlót, szóhasználatával „kéjfürdőt" - nyújtani nem tud. Ellenben a következő évben már az általa ígért mérsékelt, ám zavartalan üzletmenetet sem volt képes biztosítani. Alighanem a hanyatlás jeleként értékelhetjük, hogy a fürdő Stann Jakab községbíró általi, 1877. május 9-én történt bezáratására, az épület egyik mellékfalának kidőlése miatt került sor.

18 Ezzel egy időben vált Szekszárdon is időszerűvé a fürdőkultúra egy újabb szegmensének, a szabadvízi fürdés megfelelő, a kor elvárásaihoz igazodó feltételeinek megteremtése. Szabadvízi fürdőélet természeti feltételei Szekszárdon Szekszárdon több természet adta lehetőség is volt a fürdőzésre, hiszen a város határában folyt a Duna, illetve még annál is közelebb a Sárvíz. S bár az 1870-es években a Gemenc városhoz legközelebb eső része, a keselyűsi erdő már a szekszárdi fiatalság kedvelt kirándulóhelye, juniálisok rendszeres színhelye volt, ám a gyors sodrású folyó mellett éppen a kiterjedt ártéri erdő volt az, ami a Dunában való fürdőzést igen nehézkessé tette.

19 E hátráltató körülményekkel nem kellett megküzdeni a városhoz jóval közelebb eső Sárvízben, mely összehasonlítatlanul kisebb és sekélyesebb volt a Dunánál, és erdő sem határolta. Ellenben ellene szólt vízének nem túl bizalomgerjesztő, egyben a folyónak is nevet adó színe. Ezt a sárgás, sáros színű összhatást a laza üledékből származó, lebegtetett hordalék eredményezte. így hát elsősorban szegényebb fiatal legények, valamint gyerekek mártóztak meg, játszottak vízében. A Sárvíz várostól K-re eső szakaszán a víz állapotában további előnytelen változást eredményezett a folyó Szekszárdtól É-ra lévő szakaszánál történt 4 km-es átvágás, mely által vízét a borrévi Duna-holtágba vezették. Az 1854-55-ben épített új mederrel viszont lassú elmocsarasodásra, kiszáradásra ítélték a Sárvíz attól délre eső 40 km-es szakaszát, így a folyó Szekszárdtól keletre eső részét is. Az előzőekhez képest már szervezett, valódi fürdőzésre lehetőséget adó körülmények várták a szekszárdiakat a Duna tolnai holt-ágánál. A ma közkedvelt fadd-dombori-i holt-ágat követő kanyarulatban 16 Tolnamegyei Közlöny 1876. július 24. 4.; Idézi: TÖTTŐS 1986, 69. 17 Tolnamegyei Közlöny 1876. július 31.3.; TÖTTŐS 1986, 70-71. 18 TMÖL, Központi (Szekszárdi) járási szolgabíró iratai 2157/1877. 19 A fiatalok 1883. évi juniálisát a magas vízszint el is mosta, s végül a dunavédgáti őrháznál leltek menedékre. Tolnamegyei Közlöny 1883. július 1. 3. A Sárvíz, illetve a Sió-csatorna a csörgetói fürdő megnyitását követően is szegények gyermekeinek „közkedvelt" fürdőhelye maradt. Sőt, a fürdő megnyitását követően a szegények helyzete a csörgetői fürdést illetően rosszabbodott, hiszen a fürdőtulajdonos - amint a későbbiekben majd látjuk - vissza-visszatérő harcot vívott a szabadfürdőzőkkel. 355