Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Lovas Csilla: A Garay-kultusz

átadásból semmi sem lett. A szobor öntése csak 1897. augusztusában készült el. Az országos lapok újra fogalakoznak szobor-üggyel. Hock János országgyűlési képviselő Garay János Párizsban

1 c. cikkében bírálta a szoborbizottságot, mert bizalmatlanul újabb és újabb igazolásokat követelt a művésztől az elvégzett részmunkákról, következetlenül és késedelmesen teljesítette a kifizetéseket, súlyos anyagi helyzetbe hozva ezzel a kezdő szobrászt. Végül következő év tavaszára a szobor talapzatához tervezett relief és géniusz alak is elkészült és márciusban hozzáláttak a szobor felállításához. 9. kép: Garay János szobrának leleplezése Szekszárdon 1889. jún. 5. (WMM Irodalmi gyűjtemény) A szobor leleplezése - a gondolat felmerülése után majd negyven évre - 1898. június 5-én ünnepélyes keretek között ment végbe. A nagyszabású rendezvényen Garay János özvegye és lánya, testvére és a családtagok is jelen voltak. A szinte utó-millenniumi ünnepséggé dagadó eseményen Perczel Dezső belügyminiszter, számos országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia, M. K. Tudományegyetem, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság, a Nemzeti Szalon, a Képzőművészeti Társulat, és a budapesti sajtó képviselői is részt vettek. A szobor felállításával a Garay kultusz lángja lecsendesedik. 1905-ben lebontották Garay szülőházát, a helyére épült emeletes palota falán újra elhelyezték az emléktáblát. 1907-ben Garay Jánosné halálakor emlékező cikksorozat jelent meg helyi lapban az özvegy utolsó éveiről. Az írás arról is tudósít, hogy a költő lánya, a 60 éves Garay Gizella a szekszárdi múzeumnak szánja édesapja irodalmi emlékeit: a költő bútorait, kéziratait, számtalan okmányát, 200-400 kötetnyi egész könyvtárát és a család festményeit.

58 A hagyaték Garay Gizella halála után került a múzeumba. (A gyűjteményt bemutató első kiállítás, a Garay-szoba 1920ban valósult meg.) 1908-ban Garay hamvainak áthelyezéséről tudósított a helyi sajtó. A Deák Mauzóleum közelében díszsírhelyen került újra felállításra a síremlék. A szertartáson a család képviselői mellett jelen voltak a Kisfaludy társaság és Szekszárd képviselői is.

60 A szoborbizottság válasza. (Magyarország 1897. szept.7.), ugyan itt A Garay-szobor. (1897. szept. 12.) Majd Hock János válasza 1897. szept. 26.: A Garay-szobor. Látogatás Garay Jánosnénál (Közérdek 1907. máj 25.); Garay Jánosné halála. (Közérdek, 1907. jún. 1. Garay-szoba a szekszárdi múzeumban); Garay János árvája (Közérdek 1907. jún. 8.) Garay János ereklyéi. (Tolnavármegye és Közérdek 1917. ápr. 19.) A Tolnamegyei Újság, 1920. okt. 16.-i száma a Tolnavármegyei Közművelődési egyesület Közgyűléséről tudósít, melyben megemlíti a Garay-kiállítást is. Tolnamegyei Közlöny 1908. jún. 4. 4. o. 34