Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
V. Kápolnás Mária: Károk és haszonvételek. Érvek, ellenérvek és az ármentesítés valósága Bátán a 18–19. században
A vízszabályozások területén az 1850-es években új szakasz kezdődött el. A bogyiszlói kanyar átvágását többszöri nekifutás után 1851-54 között fejezték be, s alkalmassá tették a medret a Sárvíz és Sió víztömegének fogadására. 1852-ben a Sárvíz árvíz-mentesítésére Halász Gáspár készített terveket, Szekszárdtól Bátáig felmérte a helyszínt, megvizsgálta a lehetőségeket a Sárvíz szabályozására és a bátai zsilip elkészítésére. 49 1854-1855 között Szekszárd és Taplós között 4 km hosszú csatornát ástak államköltségen, és a bogyiszlói átvágás holtágába, a Taplósi Dunába vezették a Sárvizet, ami így elkerülte a Sárközt, a régi meder holt vízzé változott. 50 A Sárközt már csak a Duna ellen kellett megvédeni. A töltések magasítása, kiegészítése, Sárvíz melletti védművek építése jelentette az utolsó szakaszt, de a Nádor-csatorna Társulat nem tudta előteremteni az anyagi forrásokat. A Sárvíz bal partján még megépítették a töltést, de a Szekszárd-Taplós-Báta körtöltés meghaladta erejüket. Halász Gáspár elkészítette ugyan a terveket, de a Nádor-csatorna Társulat felbomlott. Utódjaként jött létre 1855-ben a Duna-Védtöltési Egylet, melynek a Tolna és Báta közti uradalmak, községek a lettek a tagjai, de a Kalocsai Érsekség nem lépett be. A Siótöltéshez csatlakozó Duna-töltések fenntartása is a Nádor-csatorna Társulat feladata volt, melyet az 1869-ben alakult Tolna-bátai Dunavédgát-társulat vett át. A Sárvíz csatornától Bátáig húzódó 19.817 öl körtöltés építésére és a bátai zsilip elkészítésére Deutsch Lajos és társai kaptak megbízást. A kalocsai uradalom nem vett részt a munkálatokban, így a töltés a Dunától 5-6 km távolságra készült el. A kedvező vízállás miatt három évvel később már kész a töltés az őrházakkal és a zsilippel együtt, melyet 1872. július 2-án adtak át. 52 Egy évvel később a Sárvíz csatorna feletti települések kiváltak a társulatból, ezért nevüket Szegzárd-bátai Dunavédgát társulatra változtatták. A töltések fenntartása igen sok pénzt emésztett fel, a földtulajdonosokra kivetett költségjárulékok nehezen folytak be, a társulat anyagi nehézségekkel küszködött. A többség nem akart törlesztéses kölcsönt felvenni, úgy gondolták, hogy a félmillió forintot három év alatt kifizetik, de a hátralékok felszaporodtak „koldussá tesz bennünket a töltés" mondták. így a társulat ahol tudott, takarékoskodott: csökkentették az alkalmazottak fizetését, semmit nem fordítottak karbantartásra, s hamarosan jöttek a megpróbáltatások. 53 A bátai zsilip 10 hónapi működés után összedőlt, Bátaszék, Báta, Alsónyék határából 3000 kat. hold víz alá került. „Nagyságos Alispán Úr! A bátai zsilip leroskadása alkalmából rövid utón vett kiküldetésünk folytán van szerencsénk jelenteni, hogy május 13-án a helyszínén megjelenvén, tapasztaltuk, hogy a zsilipnek alsó vagy is délről eső szárnyai az oldalfaltól leszakadva a keleti szárny anynyira lebukott, hogy vége alig egy lábnyinál magasabban áll csak a vizszin felett, a nyugati szárny bedőlt sőt pedig melyen egyébbiránt süllyedés nem észleltetett csak a zsilip csatornák boltozatainak homlok falazata tartja fenn; a zsilip csatornák boltozatai ketté váltak 's düledező részei egymásnak szolgálnak támaszul; szóval az egész mű megsemmisült 's csak coloszalis romjai állnak intőjel gyanánt arra nézve, hogy mily hatalmú ellennel kell a vízmüveknek megküzdeni. Ezen súlyos események okai kétségtelenül az alépítmény hiányosságában keresendők melyeket csak a víz leszállása után teljesíthető vizsgálat fog részletezve felderíteni. A talált körülmények közt a Dunavíz benyomulásának meggátlása tekintetéből sürgős szüksége állván be a vizvezető csatornarendszer áttöltédének az e czélra kívánt intézkedések azonnal megtétetvén, , május 14-én az átzárás a vidék érdekelt községeiből rendelt erővel eszközöltetett 's elegendő magasság és szélességben épülve a Dunavédgáttal összeköttetvén, ugy hisszük hogy általa a veszély egyelőre elhárítva van. Megemlitendönek véljük hogy a sürgős és fájdalmas a közbejött esőzés kellemetlenségei által még fáradságosabbá vált munkálatoknál szorgalmuk és emyedetlens kitartásuk által dicséretre méltóan kitüntették magukat Bátta és Báttaszék községek birói és lakosai. Mély tisztelettel Nagyságodnak Szegzárdon május 17-én 1873. Alázatos szolgája Rausz Béla mk. Ágoston Károly mk. mérnök". 49 TÓTH, 1896.9-lO.p. 50 DÓKA 1979. 234-235.p. 51 DÓKA 1979. 236-237-p 52 TÓTH, 1896. ll-12.p. 53 TÓTH, 1896. 10-1 l.p. 54 TML Alisp. i. 772/1873. 339
