Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Balázs Kovács Sándor: Az idősek helyzete a sárközi nagycsaládban a 19–20. században

„Csúfságot vénekből ne tégy, /Hogy azért büntetést ne végy, / Gyermek te is vársz vénséget, /Adj hát vénnek tisztességet" - fogalmazta versbe a normát a 18. század végétől másfélszáz éven át használt protestáns népiskolai tankönyv, az Arany ABC. Megváltozott a helyzet a szülők egyikének halálával. Amíg a gyerekek nem érték el a felnőtt kort természetesen a szülő gazdálkodott, azután viszont - különösen ha az apa hunyt el előbb -, az anya gyakran átadta az özvegyi jog vagy esetleg a tulajdonjog alapján őt illető ingatlanokat gyermekeinek gazdálkodásra. Az életben maradt szülők vagy szülő megélhetéséről történő gondoskodás formái a következők voltak: 1. A szülő ilyen esetben annak a gyermekének, aki gondoskodott róla fél vagy egész házzal, esetleg egy darab földdel (általában szőlő vagy rét) többet adott. 2. A szülő megélhetésére „fölfogott a birtokból. " SZUHAY 1899,284. „ Végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt pilisi, volt lakos s telkes gazda Balázs János halála esete - miután kiskorú árvák vágynak, - ha bár az özvegy a gazdaság elfolytatására elégséges is, - a nagyobbik leány szerentse váró lévén - egy vőnek a gazdaságba beházasodásával, annak segédkez.ése mellett a gazdaság gyámi felügyelet mellett a legbiztosabban kezelendő lesz, miután egy kisebb sánta leány is van, - habár tán mint vagyonos árva, nem maradand is örökre pártában..." - TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 1779/1865. „A fentebb elrendelt javaimon kívül fent maratt ingó vagy ingatlan jószágaim házam 2/8 Telekkel hozzá tartozandó kaszállok és kertekkel, valamint Ló és marha féle jószágaim úgy sertvéseim és méheim, - nem külömben Szölleim és szüretelő edényeim, minden található egyéb paraszti gazdaságommal, melyek tsak házamnál, vagy szállásaimnál találtatnak mind azok János fijamé légyenek örökössen, - de úgy hogy ezekből valamint ötödrész Dunai malomnak feléből Édes Annyukat tisztességesen tartsa s ruházza - aszonkivül megbetsülje, - mert külömben ha véle nem lakhatna, s tőle elmenni kéntelenitetne, - akkor évenként tartást adni nékie köteles lészen, - azonkívül Pütsök Mihálytól vett szöllömet annak a mely gyermekénél lakást nyer Testáhatya, valamint azon 263 forint Vcédulákat is melyet néki úgy mint András és János fijamnak készpénzben ki adtam, annak a kinek akarja és tarty a rendelheti, és így intem a gazdaságomban utánnam örökösített János fijamat, hogy édes annyát ki tőle megérdemli, hogy tisztességesen, minden mások felett betsülje, a szükségleteit tellesítse, hogy azon javaktol melyek külömben Övé lennének el ne essen. " - Ör. Balázs András 1841. márc. 1. „Az én életben maradand Kedves Hites Társamnak Gáspár Annának, a kivel is 53 esztendőket Házassági életben el töltöttem, véle együtt meg öregedtem, s világi javaimnak nagyobb részét véle szerzettem, különössen testálok a Detsi Promontoriumon lévő Szőllőmből az alsó pasztából 30 harminc Rendet, melynek hasznát különössen a maga szükségére fordíthassa, melyet is hogy a míg el senki tőle el ne vehessen átok alatt hagyom és testálom." - Öreg Borjáti Mihály 1806. nov. 20. „Vagyon Isten jóvoltából mintegy három napi Kapáló Szőllőm a felső Hegyen, egy felől Baráti István, más felől Kozma Ferencz Fiam Szomszédságában melly Szöllőt is meg holt Férjemmel Kozma Ferenczel együtt venni Gyöpöt sok munkával s költséges fáradsággal magunk kezünkkel is ültettük, ehhez képest mivel ezen darab Sz.öllö, a Fiam meg osztozásakor, az. Anyai tartásra énnékem hagyatott, és meg boldogult Férjem is azon Szőllőt vallani éltében, úgy halálakor is olly móddal az én tartásomra és táplálásomra rendelte, hogy a mellyik Fiam engemet holtig fog táplálni s gondomat fogja viselni, tehát holtom után is örökösen annak hagyattasson és azé légyen: erre való nézve mint hogy engemet a Kissebbik Fiam Kozma Ferencz a ki is édes Attya után a Házba Gazdának maradott, valami addig úgy mint jó Fiúhoz, illik, jóllehet pénzes Kenyerével, de mindazáltal tisztességessen tartott, táplált, és gondomat viselte úgy ez utáni is holtomiglan tápláltatásomra magát ajánlja és kötelezi... " - Özv. Kozma Ferencné Kardos Sára 1807. jún. 21. - „Józan hegyi Szőllőmből 24 Rend ki hasítódjon a feleségem táplálására és ruházattyára ... " - Ör. Kara István 1817. ápr. 8."Magam által szereztetett hat paszta Szőllőmből, mely a Detsi hegyen Kozma Mihály és Héderi Pál szomszédságokban fekszik Feleségemnek Török Erzsébetnek életének táplálására három paszta olly móddal hasítódjon ki, hogy annak ketteje a Tanyán alól, és egyike azon felly ül essék azzal a megjegyzéssel, hogy itt meg nevezett feleségem holtáiglan abból éljen, azzal szabad akarattya szerént bánhasson, a kinek akarja annak által adhassa és rendelhesse. " - Ör. Szabó István 1820. márc. 26. - „Minden javaimban az én halálom után feleségemet Batsó Évát teszem és hagyom örökösömnek, azon külön helen lévő 3 paszta szerzemény szöllömmel, hogy azt holta napjáig bírhassa az több más helen lévő Szöllömnek is fele melyet testvér Bátyám holtáig lett eltartásáért nyertem mint szerzeményemet János fijamnak rendelem... " - Botz Pál 1830. okt. 22. „Jól lehet ugyan azon 5 ember kapás szöllö, mely birtokom alatt vagyon még ipám Baráti Istvány mint gyep földet Siket Ferentztől vette, de annak szöllövel való be ültetését és gyarapítását férjem Baráti Istvánnyal mint fijával tette, melyet boldogult férjem utolsó óráiban mint szerzeményét és amelyök szabad rendelést is engedvén törvényeink hagyván nékem. Özvegyi tartásomra annál fogva én is mint férjem által szereztetett és nekem adatott szőlőmet Baráti Péter fijamnak azon hűséges gondviseléséért és mellettem gyámoltalan öregségem és betegeskedésemben véghez vitt fáradozásáért hagyom és rendelem örökössen... " - Özv. Baráti Istvánné Szél Erzsébet 1830. dec. 17. - „Ámbátor már boldogidt férjem mindennemű vagyonjaink eránt végrendelést teve, és annak halála után az találtatott ősi szöllön minden gyermekeim és leányaim fel is osztoztak egyformán, a többi maradott szerzemény szölleinkre pedig annyiból helbe hagyom férjem testamentumát, hogy azok nem másra mint Ádám és András fiijaimra szálljanak által örökös bírás végett, mint kik nékünk eltartójink és táplálóink valának vénségünkbe és utolsó gyermekségünkbe azon egy kapás szöllövel, melyet még néhai Lelei István édes atyámtól 20 ezüst forintokon két kila liszten és egy hízott s. v. sertvésen vettünk, úgy hogy ebből, sem pedig Karátsony Jánostól vett szerzemény szöllömböl a fent írt Ádám és András fiijaimon kívül egyik gyermekem se részesüljön, hanem azzal a mivel most bírnak meg elégedni tartoznak, mint hogy többet úgy is nékik nem rendelek. " - Özv. Bálint Jánosné Lelei Judit 1833. márc. 27. ~"...két paszta szöllöm, mely boldogult férjem által Özvegyi tartásomra rendeltetett, hogy azon fijamnak, hagyhassam ki engem holtom napjáig tisztességesen el fog tartani s takaritatni ezen öregségi nyugalmamat pedig Pál fijam szárnya alatt találván, úgy hogy reája legkisebb panaszom rossz, maga bánása eránt nem volna... " - Ör. Karátson Jánosné Szabó Sára 1841. 317