Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Ódor János Gábor–K. Németh András: Adatok Tolna megye néhány középkori templomáról (Dombóvár–Szarvasdpuszta; Kajdacs–Sárvíz-part; Miszla–r.k. templom; Ozora–r. k. templom)
Templomdomb; Tamási-Alsócseréngát I. periódus; talán Möcsény-Zsibrik), amelyekből még így is viszonylag kevéssel rendelkezünk. 16 Az épület keltezése meglehetősen nehéz az Árpád-koron belül. A kis alapterület (kb. 25 m 2 ) miatt leginkább a korai Árpád-korra gondolhatnánk, ám hasonló méretű és térarányú templomokat Veszprém megyében a 12. században (Felsőörs: 5,5 x 4,6 m) és a 13. század közepén (Kisapáti: 5,5 x 4,4 m) is építettek. Mindezek ellenére nem zárjuk ki a templom 11-12. századi eredetét. Miszla-r. k. templom (Miszla) Miszlát először 1324-ben említi oklevél, ekkortól kezdve 1517-ig gyakran előtűnik a simontornyai váruradalom részeként, lakói pedig környékbeli hatalmaskodások résztvevőiként. A templomról csupán egyetlen egykorú forrás, a pápai tizedjegyzék emlékezik meg. 19 Újkori kútfőink közül először az 1696-os urbárium említi az elpusztult és elhagyott templomot. Az 1722-es vizitáció szerint a falu keleti végén állt a romos katolikus templom, hossza 18, szélessége 7 lépés volt. 1733-ban azt írták, hogy a régi templom romja a szentély ívével és a „hátsó" fallal majdnem teljesen áll, a szentély két oldala a sekrestyével elpusztult. A szentélyben a magyar szent királyok képei még épségben voltak. A romos épület helyett Nemeskéri Kiss Sándor emeltette 1754-ben a ma is látható templomot a település keleti részén, a Miszlai-patak déli oldalán (4. kép A). 1995-ben a templom hajójának északi oldalán 1 ásónyom mélyen 30-40 cm széles árkot ástak, amelynek során sok embercsont került elő (4. kép B). A helyszínelést végző Odor János Gábor megállapította, hogy a mai templom helyén egykor fennállt középkori templom csontkamráját és ennek 55 cm széles nyugati falát bolygatták meg. Az alapfalat kőből építették (5. kép A, Z?). 24 Az osszárium léte már csak azért is érdekes, mert Miszlán kívül falazott csontkamrát Tolna megyéből mindeddig csupán Szekszárd-PalánkSzentmiklósról ismerünk. 25 Mivel a templom jelenleg is vakolat nélkül áll, lehetőség nyílt annak vizsgálatára, hogy a felmenő falak esetlegesen nem őriznek-e középkori részleteket. Beavatkozás nélküli terepszemlénk során ennek sem kívül, sem belül nem találtuk látható nyomát a föld felszíne felett, a templom felmenő falai a 18-19. században épültek. Elképzelhető, hogy a mai templom nem pontosan a középkori helyére, hanem attól délre épült fel; ha ez így van, akkor a középkori templom déli oldalára épült az osszárium. Ozora-r. k. templom (Ozora-plébániatemplom) Ozora középkori templomát szintén a pápai tizedjegyzék említi először. 27 1400-ban a Szent Margit szűz és vértanú tiszteletére szentelt plébániaegyháznak a pápa búcsút engedélyezett. 28 1418-ban Ozorai Pipo búcsút kért az általa építtetett egyházat meglátogatóknak, és ugyanezen a napon Ozora, Bozzás és Döbrönte tizedeiért, amelyeket az ozorai plébániatemplom számára akart megszerezni, a pécsi püspök számára saját földjeiből és szőlőiből kívánt kárpótlást adni; ehhez pápai megerősítést kért. 30 1424-ben Pipo újra búcsút kért az ozorai Szent Margit-plébániatemplomnak, amelynek jövedelmét az oklevél szerint nagymértékben növelte és amelyet könyvekkel, kelyhekkel és egyéb egyházi felszerelésekkel látott el és amelybe temetkezni 16 Ld. 1. jegyzet. 17 GUZSIK 1979, 188, 190. 18 CSÁNKI 1897, 406, 442; újabban, részletesen: C. TÓTH 2000, 8, 17, 35, 43, 53, 57, 97, 104. sz. 19 MonVat 1/1. 278, 287, 296, 311; TÍMÁR 1999, 290. 20 MOL U. et C. Fasc. 46. No. 68. 21 SZENTJÓBY SZABÓ 1937, 4. 22 ACP 1973, 208. 23 SZENTJÓBY SZABÓ 1937, 4. 24 WMMM Rég. Ad. 638-2000 25 GAÁL 1988. 26 K. Németh András-Rácz Miklós helyszíni szemléje, 2003. ápr. 12. 27 MonVat 1/1. 299; TÍMÁR 1999, 306. 28 MonVat 1/4. 238-239. 29 LUKCSICS 1931, 1. 79. sz. Nyilván átépítést kell értenünk ez alatt. 30 LUKCSICS 1931, I. 75. sz. Utóbbi két adatot említi: KOPPÁNY 1992, 249/34. j. 216
