Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Prohászka Péter: Szelinevits Bódog és a Magyar Nemzeti Múzeum avagy új adatok a nagykajdacsi és a tengelici honfoglaló leletek előkerülési körülményeihez

még 1894-ben, aki ekkor készíthette a fényképeket róluk illetve juthatott a leletkörülményekkel kapcsolatos adatokhoz. A murgai hunkori és számos fontos Tolna megyei avar lelet

10 mellett Szelinevitstöl elsősorban őskori leleteket vásárolt a Nemzeti Múzeum, így igen érdekesek - éppen a Tolna megyei lelettopográfia tekintetében - azok a honfoglaláskori tárgyak, melyek az ő közvetítésével jutottak a régészeti gyűjteménybe. A dunántúli megyék honfoglalás- és koraárpádkori leletanyagának összegyűjtése és kritikai publikálása a régészet mellett a magyarság 10. századi történelme számára is fontos adatbázist nyújthat a további értékelésekhez. A Tolna megyei lelőhelyekről ugyan már a honfoglalás és kora Árpád-kori leletkataszterben is olvashatunk, azonban az adatok részletes felgyűjtésére az újabb ásatások ismertetésével együtt Odor János vállalkozott tanulmányában.

12 Cikkünkkel e munkáját szeretnénk kiegészíteni két lelőhely és az ott talált leletekre vonatkozó adatok kritikai vizsgálatával. Ugyanis a nagykajdacsi és a tengelici leletek esetében sikerült olyan levelekre és iratokra bukkanni, melyek számos tekintetben új megvilágításba helyezik a korábbi adatokat.

13 A nagykajdacsi honfoglaló lelet A Tolna megyei Nagykajdacsról Szelinevits közvetítésével számos lelet jutott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeibe, melyek azonban legnagyobbrészt ős- vagy rómaikoriak voltak. Ezek között lehetett egy honfoglalás kori csüngős veret is, melyet 1894-ben szerzett meg a Múzeum és amelyről Hampel József a Régiségtár negyedéves gyarapodásánál a következőket jelentette: „Tolna megyei Nagy-Kajdácsi vidékről a futóhomokban lelt magyar pogánykori (?) ezüstkarikát, ú.n. halántékgyűrűt és egy jellemző pitykegombot vétel útján"

15 A pár évvel később - 1900-ban - megjelent monográfia méretű tanulmányában pontosította a jelentését a következőket írva: „Nagy-Kajdács (Tolnám.) I. A n. múzeum tolnamegyei gyűjtőtől rossz ezüstből való csüngő boglárt szerzett 1894-ben...Lelték a nagykajdacsi szigeten. ". Magát a tárgyat a későbbiekben azonban nem találták és így valószínűsítették, hogy vagy elkeveredett vagy pedig megsemmisült az elmúlt évtizedek alatt.

17 Hampel József jegyzetei között bukkantam rá egy akadémiai meghívóra, melyen Hampel számos Tolna megyei tárgyat lerajzolt illetve leírt (2. kép).

ls A rajzok 1894 május 18-án készültek, amikor Szelinevits Bódog több mint száz különféle korú tárgyat kínált fel megvételre a Nemzeti Múzeumnak. Ezek közül azokat rajzolta le, melyekre a Régészeti Gyűjtemény igényt tartott. Az első rajz egy bronz cikádafibulát ábrázol szemből és oldalnézetből, mely mellett a következő olvasható: „Bronzból készült cicada fibula lelték Nagy Kajdácsiban Tolna m. az éri malom dűlőben szántáskor szabad földben. Szelinovits B. kért érte 20 frtot. (107. sz.)". A másodikon egy csüngős honfoglaló veret mellette annak leírása: „Rossz ezüstből készült csüngő boglár, áll kerek lemezből, melynek alján két apró fül, a lemez közepén gömbszelvényű dudor, széle keretes keretéből gyűrűded fül nyúlik ki, melyen szívidomu lemezke lóg, fölülete sima és széles bélül kettős párhuzamos vonal szegélyzi mindkét lemezen a díszítés présölt, lelték Tolna m. NagyKajdácsi szigetben Szelinovits kért érte 3 frt 60 krt. (116. sz.)"- A további három rajzon egy ívesen hajló, külső felületén négy félkörformájú díszítésű bronz tárgy, egy pajzsra emlékeztető alsó ívén rovátkolással díszített bronz csat és egy nyolcágú csillag alakú legyezőszerű díszítményekben végződő bronz csat látható. Ezek mellett a 9 BÓNA 1984, 10. Bóna István felvetette annak lehetőségét, hogy a Szelinevits Bódog név nem valóságos személyhez tartozott, hanem Wosinsky Mór álneve volt. Ezt azonban a Magyar Nemzeti Múzeummal folytatott levélváltás tekintetében el kell vetnünk, azonban bizonyos, hogy Szelinevits kapcsolatban állt Wosinskyval, amit a murgai leletről készült fotók is mutatnak. 10 KISS 1984, 181-183. 11 FEHÉR - ÉRY - KRALOVÁNSZKY 1962. 12 ODOR 1999. Itt szeretném megköszönni dr. Tóth Endre és Halminé Bató Anikó segítségét, melyet a kutatásaim során nyújtottak 14 Mint az 1887 október 18-án, az 1890 szeptember 10-én vagy az 1895 június 1-én beleltározott leletek. Wosinsky kelta és római mellett (WOSINSKY 1896, 586 és 778) azonban népvándorláskori - avar - leleteket is bemutat Nagykajdacsról (WOSINSKY 1896,986). 15 HAMPEL 1894, 86; FEHÉR - ÉRY - KRALOVÁNSZKY 1962, 45, Nr. 521. 16 HAMPEL 1900, 960. 17 FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962,45, Nr. 521; ODOR 1999, 155, Nr. 21. 18 OSzK Quart Hung 2889, Nr. 230. 192