Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Jankovits Katalin: Egy eddig ismeretlen csüngőtípus a kurdi II. depotleletből

A kurdi IL depotlelet összetétele és kora a frattesinai /Veneto/ I. kincslelettel mutat számos hasonlóságot. Mindkét esetben kurdi típusú szitulába helyezték el a tárgyakat, ehhez társult a fogantyús bronzserpenyő valamint az üveg- és borostyángyöngyök. A frattesinai műhely területéről került elő a kurdi II. depotleletből származó pajzsdudor öntőmintája is.

11 A PBF magyarországi csüngő kötetének anyaggyűjtése során a MNM raktárában a kurdi II. depotlelet átnézése során egy egyedi kivitelezésű bronzcsüngő került elő, amely az eddigi publikációkból kimaradt. A MNM leltárkönyvi bejegyzése alapján egyértelműen a depotlelethez tartozik. Összetett csüngő, két domború bronzlemezből összeillesztett korong, melyet középen egy szög fog össze, szélein alig látható ferde rovátkolás. Felül két spirálisban végződő huzalról lóg le három karika, középen egy nagyobb, nem teljesen zárt, ezen függ a korong alakú csüngő, a két szélén két kisebb karika, az egyikről két spirálisban végződő csüngő lóg le, a másikról ez hiányzik. Felső rész átm: 5,2 cm; korong átm: 3,2 cm (MNM Budapest 22/1895.72) (7. kép, 1). A kurdi depotleletben előforduló csüngő egyedi típus, eddig párhuzam nélküli darab. Területünkön a korong alakú, lemezből trébeléssel készült egyszerű csüngők a középső bronzkort lezáró koszideri kincsleletekben - Dunaújváros-Kosziderpadlás I

1 (7. kép, 2) Bölcske (7. kép, 3) -jelennek meg. E csüngők közepén belülről kifelé nyomott dudor, a széleken pontsor és a felfüggesztésre szolgáló lyuk látható. Hasonló darabot Erdélyből ismerünk még a sebesi (Szászsebes) depotleletből (7. kép, 4-5), amely valószínűleg a Dunántúlról származó importárunak tekinthető. A későhalomsíros kultúra Bz D időszakára keltezhető jánosházi halom 1. sírjából

15 került elő egy lemezből készült, díszítés nélküli csüngő visszafelé hajlított akasztóval (7. kép, 6). A sír leletanyaga alapján a csüngő a spirálcsövecskékkel együtt nyaklánchoz tartozott. A hazai régészeti anyagban egyedül álló darab. Hasonló csüngők Dél-Németországban Münzenberg (Hessen),

16 Holzheim (Oberpfalz)

17 és Straubing (Niederbayern)

18 lelőhelyeken a későhalomsíros kultúra Bz D időszakra keltezhető hamvasztásos temetkezéseiből kerülnek elő. E csüngőtípust a Ny-i irányból Magyarország területére érkező halomsíros kultúra hozza magával, ezt bizonyítja a jánosházi halomsírban való előfordulása is. A kurdi II. depotlelet csüngője (7. kép, 7) és a fenti egyszerű korong alakú csüngők között közvetlen kapcsolat nincs a jelentős időbeli eltérés miatt sem. A kurdi csüngőt két domború, korong alakú, középen szegeccsel összefogott lemez alkotja. Stíluskritikai alapon a csüngő az idősebb urnasíros kultúra időszakának ékszereivel mutat rokonságot, amelyeknél kedvelt díszítőelem a szemüvegspirális alakú csüngők alkalmazása. A szemüvegspirális alakú csüngő a korai bronzkor óta általánosan elterjedt típus a Kárpát-medence régészeti leletanyagában,

19 majd a bronzkor egész ideje alatt továbbél. Az idősebb urnasíros kultúrában Mozsolics szerinti kurdi-horizont - megtalálhatóak továbbra is a szemüvegspirális csüngők, de ebben az u BELL1NTANI - PERETTO 1984, 55-72. 1 DE MIN 1988, 69 Fig. 10; Le Févre Lehöerff 1992, 187 Fig. 31. 2 MOZSOLICS 1957, 123 Taf. XIX, 10; MOZSOLICS 1967, 91 Taf. 46, 10; Bronzezeit in Ungarn 1992, Abb. 27 Kat. 363. 13 MOZSOLICS 1967, 131 Taf. 34, 3. 4 KACSÓ, 1993, 74 Abb. 2, 8-9. 5 LÁZÁR 1955, 203 Taf. XXX, 24; JANKOVITS 1992, 47-49 Abb. 36, 4. 6 MÜLLER-KARPE 1948, 79 Taf. 41, B; HERRMANN 1966, 122 Nr. 368 Taf. 114, A; WELS-WEYRAUCH 1978, 111 Taf. 39, 658. 17 TORBRÜGGE 1959, 127-128, Nr. 81, Taf. 28, 1-4, 9-11; WELS-WEYRAUCH 1991, 79 Taf. 27, 644-645. 18 KEIM, 1958, 158; HUNDT 1964, 63 Taf. 63, 10-23; WELS-WEYRAUCH 1991, 79 Taf. 27, 646-648. 9 MOZSOLICS 1942, 9-13; BÓNA 1975, 49, 54, 69, 100; FURMÁNEK 1980, 7-11; GIRIC 1971, 109, 178 Taf. XXXIV: Gr. 109; Taf. XLII: Gr. 140; Taf. LIV: Gr. 200; Taf. LXII: Gr. 237. !0 MOZSOLICS 1985, Taf. 75, 8: Palotabozsok; Taf. 108, 5: Lengyeltóti III; Taf. 137, 15: Esztergom. 182