Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A Lengyeli kultúra Mórágy B. 1. temetkezési csoportjának embertani ismertetése

szempontból, helyi eredetű lehetett. E helyi, népességet a neolitikum folyamán, a Penrose-analízis segítségével kimutatható hatás (migráció, vagy infiltráció útján) dél-délkelet felöl nem érhette, habár e megállapításhoz feltétlenül hozzá kell tenni azt is, hogy jelen pillanatban a Balkán belsejéből nem áll rendelkezésünkre semmiféle korabeli összehasonlító vizsgálati anyag. Egy ilyennek előkerülése mindenképpen szükségessé tenné az analízis továbbvitelét. A három párhuzamosan elvégzett Penrose-analízis (férfi sorozat, női sorozat és összevont férfi+női sorozat) nem hozott egymással ellentétes eredményeket, a férfi és standardizált női sorozatoknak az analízis céljára történt összevonása tehát - igen szigorú szignifikancia-határok alkalmazása mellett - továbbra is megengedhetőnek látszik. Hangsúlyozandó viszont, ahogy az már korábban is többször megtörtént (, hogy a Penrose-analízis csupán egyetlen módszer a történeti/biológiai kapcsolatok vizsgálatára, s eredményei csak ennek tudatában értékelhetőek. VII. Összegzés A vizsgálat eredményeit az alábbiakban lehet összefoglalni: 1. A feltárt sírokból múzeumba került embertani leletek csak részben reprezentálják a temetőt használó közösség egészét. A csecsemő-kisgyermek halottak hiánya más őskori temetőből is ismert, a mórágyi sorozatban megmutatkozó jelentős férfihiány azonban más sorozaton belül nem tűnik fel. A jelenség oka (kultikus szokások, többnejűség ?) egyelőre még tisztázatlan. A régészeti adatok alapján ±100, durván 90-120 évig használt temetőbe egy olyan közösség temetkezhetett, amely - demográfiai párhuzamok és számítások alapján - a temető 3-4 generációnyi használati ideje alatt, durván becsülve, generációnként 4-5 családból, azaz 25-35 főből állhatott. 2. A metrikus adatok összehasonlítása egyértelműen a populáció tipológiai heterogenitására utal. Az Aleksejev - Debec-féle kategóriák által kifejezett metrikus jellegek alapján a mórágyi sorozatban három nagyobb jellegegyüttes körvonalazódott: • „A" - magas arcú leptodolichomorph típus variáns, • „B" - alacsony arcú leptodolichomorph típusvariáns • „C" - alacsony arcú eurydolichomorph típusvariáns. Ezek közül a variánsok közül, amelyek a Lengyeli kultúra többi sorozatában is előfordulnak, a Mórágy B.l. sorozat által képviselt népcsoporton belül az alacsony arcú eurydolichomorph variáns dominanciája valószínűsíthető. 3. A Penrose-féle distancia-analízis szerint a mórágyi népcsoport egyértelműen az un. „Kárpát-medencei csoport" körébe tartozott, amely csaknem kizárólag Kárpát-medencei sorozatokból áll, egy autochton, feltehetően kora-, vagy preneolitikus alaplakosság zavartalan helyi fejlődésére utalva. Ezt a zavartalan helyi fejlődést, a jelen eredmények szerint, sem dél-délkelet, sem kelet, vagy nyugat felől érkező jelentősebb migráció, vagy infiltráció - legalábbis biológiai értelemben - a neolitikum során nem zavarta meg. A férfi és női sorozatok külön-külön elvégzett Penrose-analízisének eredményei e következtetésnek nem mondanak ellent, az adatok igen nagyfokú hiányossága miatt azonban ezek az eredmények még kiegészítésre várnak. ZOFFMANN 1984, 1990, stb. ALEKSEJEV - DEBEC 1964. 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom