Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A Lengyeli kultúra Mórágy B. 1. temetkezési csoportjának embertani ismertetése

• A sorozatban gyakran feltűnik a mérsékelt prognathia. • Valamennyi koponya esetében curvoccipitális tarkóprofil figyelhető meg. A morfológiaiaknál jóval objektívebb metrikus jellegek a koponyák abszolút méreteit és arányait, a vázcsontok méreteit, a számított testmagasságot és mindezeken keresztül a robuszticitását is tükrözve (1015. táblázat), a leletek egymással való összevetését és tipológiai értékelését is lehetővé tehetik. A mórágyi sorozat megtartottsági állapota ugyan nem engedi meg minden egyes lelet ilyen mélységű vizsgálatát, nagy általánosságban azonban hozzásegíthet a Lengyeli kultúra egy zárt közösségének taxonómiai jellemzéséhez. A 16. táblázat a férfiak és a nők egyedi koponyaméreteinek és indexeinek megoszlását ismerteti Aleksejev - Debec kategória-beosztásai szerint , s ezen adatok alapján elvégezhető a mórágyi férfi és női sorozatok jellemzőinek körvonalazása. IV. 1. Agykoponya Az agykoponya két legfontosabb mérete, a legnagyobb koponyahossz (M.l.) és a legnagyobb koponyaszélesség (M.8.) értékei általában négy kategóriába esnek és szélsőséges értékek mindkét nemnél előfordulnak. A férfiaknál és nőknél egyaránt a középhosszú-hosszú-igen hosszú, illetve az igen keskenykeskeny-középszéles koponyaforma a leggyakoribb, a széles forma egy másik komponens hatása lehet. A koponyaindex (8/1) esetében mindkét nemnél a hyperdolicho-dolicho-mesokran értékek jelentkeznek, brachykran koponya egyik nemnél sem fordul elő. Az agykoponya mindkét magassága (M.l7. és M.20.) férfiaknál és nőknél egyaránt a nagy kategóriákba tartozik, az egyetlen alacsony női koponya kivételes esetnek számít. A hosszúság-magasság jelzők (17/1, 20/1) értékei között az ortho-hypsikran kategóriában található a legtöbb eset, de mindkét nemnél chamaekran koponyák is előfordulnak. A legkisebb homlokszélesség (M.9.) értékei mindkét nemnél nagyobb szórást jeleznek, s ez az un. frontoparietalis index (9/8) értékeinél is megmutatkozik. Ennek ellenére a sorozatban a középszéles-széles, metrio-eurymetop homlokforma dominál. IV.2. Arckoponya Az arcszélesség (M.45.) értékeinek kategóriák szerinti megoszlása a keskeny-középszéles arc dominanciáját mutatja, széles arc egyetlen koponyánál sem jelentkezik. Habár a teljes arcmagasság (M.47.) meglehetősen széles határok között mozog, a férfiaknál mégis az alacsony-igen alacsony, nőknél pedig a közepes-alacsony méretek dominálnak. Mindkét nemnél előfordulnak azonban magas arcú egyedek is, s ugyanez mondható el a felsőarc magasságának tekintetében is. A méreteknek megfelelően variál a teljesarcés a felsőarc- index is (47/45, 48/45), a sorozatokban az értékek a hypereuryprosop és a hyperleptoprosop, illetve az ultraeuryen és a lépten között ingadoznak. Domináns arcformaként mégis a meso-euryprosop, illetve mesen-euryen formák jelölhetőek meg. A fentiekben tapasztalt szórás, ami mindenképpen tipológiai heterogenitást jelez, az orbitális (52/51) és a nazális (54/55) indexek esetében is megfigyelhető. Az orbitaformák közül egyértelműen a mesochamaekonch indexüek dominálnak, habár a férfiaknál hypsikonch érték is előfordul, míg az ugyancsak több kategória között megoszló nazális indexek értékei között a chamaerrhin kategóriában található a legtöbb eset. Az arc körvonalát jelentős mértékben meghatározó bigoniális szélesség (M.66.) egyedi adatait a nagy variációs terjedelmek ellenére a keskeny-középszéles értékek dominanciája jellemzi, habár másodlagos elemként mindkét nemnél a széles állkapocsforma is megjelenik. V. Metrikus jellegegyüttesek Az egyedi metrikus jellemzők kategóriák szerinti megoszlása, férfiaknál és nőknél is, elsősorban az arckoponyák esetében, egy domináns tipológiai variáns mellett, másodlagos komponens/komponensek ALEKSEJEV - DEBEC 1964. 144