Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Balázs Kovács Sándor: Nemzetiségi együttélés. Kölcsönhatások és ellentétek a sárközi magyarok és a körülöttük élő nemzetiségek (németek, szerbek) kapcsolatrendszerében

feltörték szántónak, házat és tehénistállót, juhaklot építettek rájuk. A bonyhádi piros-tarka tehenek „meghálálták" a gazdag abrakot, bőven adták a tejet, amit a tejföllel és túróval együtt az asszonyok és lányok behordták kannákban Szekszárdra, Bátaszékre árusítani. A falvak és szállások népének szőlőcefréből és szilvából a mórágyi Szalbach-féle szeszfőző generáció üstjeiben égetett pálinkát mértek ki. Andrásfalvy Bertalan is említi a Duna mente ártéri gazdálkodásáról írott könyvében, hogy a bátaszéki németek korszerűbb paraszti mezőgazdaságot folytattak, mint magyar társaik. Nemcsak a helybeli, hanem a sárpilisi, alsónyéki és decsi magyaroktól is sok földet vásároltak fel. Ha eladó föld nem volt, béreltek is. A bátaszéki kereskedők gyakran szélesebb körű tevékenységet folytattak annál, amit szokásosan kereskedésnek nevezünk. Elterjedtek voltak a különféle bérletek. Mayer Alajos fa- és borkereskedő pl. 1900-ban a pilisi községi földeket bérelte.

87 A sárközi vizek bérletét is általában német bérlők vállalták, főleg tolnai fisérek halásztatták le a különféle vizeket (Sárvíz, Báták, különböző fokok). A kezdeti időben a sárközi magyarok megpróbáltak még védekezni a német térhódítás ellen. Alsónyék község protokollumából tudjuk, hogy „Nagy Péter a Láng hídja mellett lévő malmot bíró Bátaszéki Németnek ugyan ott a Malomhoz közel lévő szilvássát el atta 56 forintokon, alattomban. Melyet a Helység meg tudván, a Némettől mint Nyéki Halárban lévő birtok el vétetvén a Helység közönséges szükségére fordíttatott, az felly ebb ki tett 56 forintok a Helység cassajából le tétetvén érette, akkori bíró. " Egyed Antal kérdőívére válaszolta a grábóci jegyző, hogy „bírnak a lakosok szőlőket az őcsényi határban is felesen, úgy szinte a detsi hegyben is, ahol a kalugyerek 130 kapás szőlőt bírnak, s ott igen jó és tartós fehér, de leginkább vörös bort termesztenek. "

90 Ez a birtok már 1734-ben is a zárda tulajdonában volt. Ebben az évben építettek itt egy hatalmas pincét, két présházat és egy vincelléri lakást.

91 Decs és Szekszárd közös határán található a Görögszó dűlő. Szekszárd felől völgy, benne szántókkal, túloldalt régen legelő volt, ma lakosunk panaszképpen elől adta, hogy zombai lakos Filep Wideman az ökreit el hajtotta és 8 nap fástól kereste, mivel az magájé helyett a pásztor híre nélkül hajtotta el és senki sem tudta, ezen fellyül ökre és egy medinai bérlet ökör 8 napokig nála lévén... " Decs község tanácsülési jegyzőkönyve - 1809. máj. 28. - WMM EA. leltári szám nélkül - „Zombai Pruhpaher János és Kilner János 4 ökrei Jakab István kertyében" 38 tő babot tönkretettek és egyéb kárt tettek. - Decs község tanácsülési jegyzőkönyve 1842. júl. 9. - WMM EA. leltári szám nélkül 1789. jún. 27-én az alsónyéki legelőre 30 bozsoki német gazda ökreit fübérbe fogadták, ugyanakkor a bozsoki német gazdák legelőre hajtották lovaikai. - Alsónyék község tanácsülési jegyzőkönyve 1789. jún. 27. - Az alsónyéki református egyház tulajdonában - Az alsónyéki legelőre a véméndiek lovakat is hajtottak fübérben. - Alsónyék község tanácsülési jegyzőkönyve 1789. jún. 28. - Az alsónyéki református egyház tulajdonában - 1840. márc. 22-én a decsiek „belső és külső ugarjaikra" felfogadták az alsónánai Séfer József 120 birkáját. - Decs község tanácsülési jegyzőkönyve 1840. márc. 22. - WMM EA. leltári szám nélkül - A pilisi bírói számadásokból tudjuk, hogy 1794. máj. 4-én a várdombi elöljáróság 10 forintot fizetett a pilisieknek, hogy „jószágaiknak az ugar földön való járás és legelés" megengedtessen. - TMÖL. Úrbéri perek Sárpilis 1793-94. 60. doboz - 1843-ban az alsónánai Jung Dániel panaszkodott a decsi pásztorokra, hogy fübérbe kiadott állatai elvesztek, kéri értük a kártérítést. - Decs község tanácsülési jegyzőkönyve 1843. jan. 11. - WMM EA. leltári szám nélkül - „Mi alább írattak bizonyítjuk, hogy mi több esztendőkbe, t.i. a midőn az ár vizek nem uralkodtak a detsi határon őszi legeltetés végett juhainkat a legelőre oda bérleltünk, és némelykor télen által is meg maradtunk ottan, amidőn is hol egyik hol másik lakosoktól vettünk is szénát birkáink számára... " - TMÖL. Úrbéri iratok Decs 13. doboz. - Borsody Dániel györkönyi, volt decsi jegyző levele a főszolgabíróhoz — 1815. jan. 6. „ ...a Zombai, medinai, szálkai, alsónánai marhás gazdák esztendőnként 30-40 marhát hajtottak nyári legelőre, Zombáról és Biritóról esztendőnként fogadtak őszi legelőre 2000 birkát, melyeknek is legelő bérének fele az uradalomé lett... " -TMÖL. Úrbéri iratok Decs 13. doboz. 86 ANDRÁSFALVY 1975, 125-126. 87 TMÖL. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek Sárpilis - 1900. „ Kajcs Ádám Tolnai érdemes lakos és fischér, úgy Mutpacher Bálint fiai a halászat eránt hozzánk bé jővén, az. esküdtek a halászokkal úgy edgyeztek meg, hogy Kajcs másájáért a halnak fog fizetni 15 forintot és minden öreg hálóra 1 ittze pálinkát ás átalyában 1 akó bort, a mására viszont 5 font ráadásul adódik. " - Ocsény község tanácsülési jegyzőkönyve - 1809. okt. 22. WMM EA. leltári szám nélkül - 1815-ben halászati szerződést kötöttek Süller József tolnai halásszal. - Öcsény község tanácsülési jegyzőkönyve 2815. jan. 15. -WMM EA. leltári szám nélkül - 1857-ben Hauzer Menyhárd és Gőbelt Márton bátaszéki lakos bérli ki a Sárvíz pilisi és decsi határon átfolyó részének halászatát. - TMÖL. A szekszárdi járásbíróság iratai 1858 C 66. 89 Alsónyék község tanácsülési jegyzőkönyve - 1805. márc. 5. - Az alsónyéki református egyház tulajdonában. 90 CSERNA-KACZIÁN 1986. 88. 91 A gábóci kolostor birtokai a decsi szőlőhegyen: „ A nagyobb szőlők, beleértve a bennük levő épületek, és azok a szántóföldek, melyek a szőlők felett feküsznek - kitesznek 19.814 bécsi négyszögöl Az alattuk fekvő Szilvás 718 A kisebb szőlők 7.618 Összesen: 28.413 A felsorolt birtokok I. osztályúak s 25 Vi holdat tesznek ki. " - SZILÁGYI 1999, 79. 300