Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Nagy István: A szatmári betlehemes játékok dramaturgiája
Nagy István A szatmári betlehemes játékok dramaturgiája Kutatási területem, ahonnan e témát merítettem, a romániai Szatmár, pontosabban a Szamoshát, Túrhát, Avas vidéke, valamint a Nagykároly környéki falvak. A hajdani Ugocsa vármegye és a Szatmár vármegye találkozásánál, magyarok, románok, svábok, ruténok, és cigányok laknak, mindegyik többé-kevésbé megőrizve kultúráját, hagyományait. Az elmúlt évek során sikerült mindegyik etnikum fellelhető betlehemes szokásait felgyűjteni, ezek szolgálnak összehasonlítási alapként. Dolgozatom első részében szeretném röviden bemutatni a vidék betlehemes szokásait, a második részében a játékok forgatókönyvét, dramaturgiáját vizsgálom, külön kitérve azokra a fontos jegyekre amelyek ma is jelentőssé teszik a betlehemes játékok újra betanulását, felelevenítését. A kutatott területen megtalálható és most is játsszák a betlehemes játékok szinte minden válfaját. A magyar falvakban honos a Magyarországon is elterjedt pásztorjátékok (Kaplony, Nantű, Kálmánd, Szaniszló, Vetés, Mikola, Kisbábony, Túrterebes). A pásztorjátékok Krisztus születésének hirdetését dolgozzák fel (Luk. 2, 8-10). A mezőn nyájaikra vigyázó pásztoroknak az Úr angyala megjövendöli Krisztus születését: „Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen". A pásztorok elhatározzák, hogy elmennek Betlehembe és ajándékot visznek az újszülöttnek. A játék központi figurája a süket, nagyothalló öregpásztor (öregapó, bapó), akinek tréfás félreértései állandó forrásai a játékok humorának. Szálláskereső betlehemes játékot játszanak Kökényesden és Csedregben. A szálláskeresés motívuma a székely betlehemes játékok alaptémája, s feltehetőleg környékünkre is az ők közvetítésükkel került. A székely betlehemes játékokról viszont tudjuk, hogy bizonyítottan az egyházi liturgia részei voltak, egyes falvakban még most is szerves részét képezik a karácsonyi szentmisének (Kézdiszentlélek). A történet egyszerű (Luk. 2, 7.): A szállást kereső Józsefet és Máriát mindenki (kereskedő, fogadós) elutasítja, nem találnak szállást, ezért egy istállóban kell Jézusnak megszületnie. A történet továbbá kiegészülhet a három napkeleti király megjelenésével. Halmiban bábtáncoltató betlehemes játék van, ez a legkomplexebb és a legarchaikusabb. A játék során, a játékhoz szervesen kapcsolódó, speciálisan kiképzett betlehemben egy kis bábjelenet kerül bemutatásra, mozgatható nyeles bábok segítségével, az egyik szereplő, a bábtáncoltató, bábjácintó által. A játék egy változata a Felső-Tisza vidéki betlehemes játékoknak, s bizonyítottan tudjuk, hogy Kárpátaljáról került át (a halmi játékhoz hasonló változatot most is játsszák Kárpátiján Nevetlen faluban, Tiszacsomafalván). A szakma az 1930-as években N. Bartha Károly , majd 1987-ben Szacsvay Éva" közlése alapján értesült a botpaládi, szatmárcsekei, tiszacsécsei játékokról. A halmi játékban hét báb van: két pásztor, Heródes, ördög, halál, Miklóska, és egy harangozó, amelyik rögzített. A román falvakban is nagyon elterjedtek, változatosak a betlehemes játékok melyeket „vtflaim"-nak (betlehem), „irod"-nak (Heródes), vagy „Lumea" (Világ) „pestera"-nak (barlang) neveznek. Mindegyik megnevezés alatt egy szerkezetileg, tartalmilag jól elkülöníthető játéktípus rejlik: Heródes-játék, paradicsomjáték, barlangjáték, vagy ahogy a magyar irodalom ismeri a bölcsöcske, a köszöntő játék „barlang" betlehemmel. A Heródes-játék az Avasban honos (Kányaháza, Kakák, Avaslekence), de megtalálható a Szamos menti román falvakban is: Aranyosmeggyes, Szamosberence. A játék alapja (Máté ev.2.) a három napkeleti bölcs találkozása Heródessel, az új király születésének jövendölése, Heródes haragja és a vérfürdő, minden két évnél fiatalabb gyerek meggyilkolása. Nagyon cifra, látványos játék, szereplői elérhetik a 18-20-at is. A játék során betlehemet nem használnak, de régebben használtak. A Heródes-játék nagyon elterjedt a szomszédos népeknél is. Dömötör Tekla 3 Közép-Kelet Európában két nagy betlehemes játéktípust különböztet meg: a pásztorjátékot, amelynek középpontjában az öreg áll, ez a játék az cseheknél, szlovákoknál, horvátoknál, osztrákoknál, magyaroknál honos, és a Heródes-játékot, amely a román, lengyel, orosz, ukrán, rutén, nyelvterületen terjedt el, a német Herodeskasten nyomán. 'N. BARTHA 1933, 117-130. 2 SZACSVAY 1987. 3 DÖMÖTÖR 1983, 166. 83
