Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Szilágyi Miklós: Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő

6. Kovách Aladár tájékoztató jelentése az Észak-Tolna megyei gyűjtőútja során előkészített tárgygyűjtési lehetőségekről - 1909 Tolnavármegye múzeumától Tekintetes Igazgatóság! A nemz. muz. néprajzi osztályának megbizásából folyó év szeptember havában Tolnamegyében tett néprajzi gyűjtő utam alkalmával megvásárlásra való tárgyakat a következő helyeken jegyeztem fel: 1. Pálfa. A ref. egyház tulajdonát képező papi ülőpad a szószék alatt - nagyon szép népies faragvány és dombormű a XVIII. századból - a presbyterium utján egy uj ülőpadért megszerezhető lenne. Hordó Jánosnál egy áttört faragású és festett nagy tükörkeret. Tundó Jánosnál díszesen kifaragott faprés. Egyes házaknál a szalmatetőt szegő kiczifrázott szegődeszkák lennének ujakért kicserélendők; valamint a szegődeszkákat leszorító csinos, növénymotivumos csapszegek. Azonkívül gazdasági eszközök és egyéb házi eszközök aminők még nincsenek a néprajzi múzeum gyűjteményében. 2. Némediben bútordarabok: ládák, padok és székek. 3. Miszlán. Általában háztető szegő deszkák, verébdeszkák, ablaktáblák. - Fábián Antalnénál régi szent képek; Pap Jánosnál egy régi női úgynevezett rókatorkos mente; Böröcz Józsefnél díszes sarok pad - s általában egyéb másféle tárgyak amiket a néprajzi múzeum tisztviselője tudhat vajjon van-e már a gyűjteményben? - Az uradalmi gazdánál pásztor faragványok 4. Nagyszékelyben tulipánokkal, gránát almákkal és általában magyaros motívumokkal rendkívül dúsan kifestett ablaktáblák és mintegy 2 méter magas és 70-100 cm széles kiskapuk ujakkal kicserélhetők volnának. 5. Bikácson díszesen kifestett régi bútordarabok, korsók stb.6. Sárszentlőrinczen, szintén díszesen kifestett tornyos ágyak ujakért becserélhetők. Végül egyik vagy másik faluból egy tipikus konyha berendezés volna megszerzendő, amit én magam nem választhatok ki s igy helyet sem jelelhetek meg, a melyik alkalmasabb volna. Mindezek a tárgyak az 191 Oik évben teendő körúton lennének összegyüjtendők.Szekszárd 1909 deczember 22én Kovách Aladár 7. Kovách Aladár kéziratban maradt gyűjtése - Hiedelemadatok a Sárközből 1. Nagypénteken korán reggel szótalan vízbe megmosdani. 2. Nagypénteken reggel senki sem akar tüzet rakni nehogy első legyen; csak ha meglátják hogy v[ala]hol füstölög akkor raknak tüzet [me]rt azt mondják hogy az első tűzrakóhoz a férgek mind oda mennek. 3. Nagypénteken reggel hajnalban az utczát elsöprik meg az udvart is és a söprüt ki dobják az utczára. 4. Csonka héten sulyokkal mosni nem szabad [me]rt jég veri el a határt az évben. 5. a) a menyasszony talpa alá ezüst pénzt kell tenni, hogy meg ne rontsák. ~ Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára- Irattári anyag, ad 156/1909. ikt.sz. 51 TML Kovách Aladár iratai, II. doboz. 52 Az esküvőhöz - lakodalomhoz kapcsolódó hiedelem-adatok tágasabb összefüggéséhez lásd Katona Imre (1962, 141-149) és Balázs Kovács Sándor (1999) lakodalmi szokásokról készített összefoglalásait. 39