Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Szőts Zoltán: Kistérségi adalékok egy kényszeremigrációs jelenség rajzához (A völgységi népességcsere 1944–1948)
„ Teljes egészében és a nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a nyilas nemzetiszocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbund - tagok továbbá a háborús és népellenes bűnösök birtokait. " Április elejére a járásban lévő kevés nagybirtok felosztásra került, a rendelet értelmében elkobzandó Volksbundos birtokok igénybevétele jelentette a nehézséget. 18 A földéhség kielégítése csak a lakosság valamelyik rétegének rovására volt megvalósítható. A német falvakban a földigénylő bizottságok is természetesen németekből álltak, s a bizottságok csak formálisan alakultak meg, nem működtek, összetételükből fakadóan. A Volksbund viszont éppen a legszegényebb rétegeket érintette, ők lettek volna a földhözjuttatottak. Korán szembekerült a közigazgatás a menekültproblémával. A Dunántúlon szétszóródva vészelték át a háborút a Bácskából menekült bukovinai székelyek. A székelyek a keleti határok védelmére telepített szabadalmas jogállású sajátos szervezetben és önkormányzatban élő, különleges történelmi tudattal rendelkező magyar népcsoport. 19 Belőlük szakadt ki egy kis néptöredék, amely az 1764-es Madéfalvi veszedelem után Bukovinában, öt faluban (Andrásfalva, Fogadjisten, Istensegíts, Józseffalva, Hadikfalva) csaknem két évszázadig őrizve székely mivoltát, mégis önálló etnikai egységgé kovácsolódott, hiszen máig is él bennük az összetartozás tudata és a közös eredet hite. A túlnépesedő népelem rajokat bocsátott ki, majd 1941-ben került Bácskába. A térkép élettörténetük tragikus csúcspontját az országút szélére vettetést, szétszóratás állapotát ábrázolja. 20 (3. ábra) A Bácskában rekedt 382 családot Bács-Bodrog csonka vármegye alispánja már 1945 februárjában letelepítette Gara, Vaskút és Csatalja községekben. 21 Tolna vármegye főispánja már március 31-én felvetette a megye 13 településén tartózkodó bukovinai magyarok ügyét a Földbirtokrendező Tanácsnak küldött átiratában, helyzetüket a földreformrendelet nyomán csoportos telepítéssel vélte rendezni. Április elején Tolna megyében volt a földreform ellenőrzésére kiküldött miniszteri biztos, dr. Kardos László és az MKP részéről Árvái Nagy Sándor és Kovács Miklósné. A kommunista párt földosztó különítménye április 10-én a felerészben református magyar és lutheránus német faluba, Váraljára szállt ki először, és itt mintegy kísérleti terepen megkezdte a földosztást. Összegyűjtötték a falu sváb lakosságát, felolvasták előttük a Pécsről kapott hiányos, úgynevezett „Volksbundos listák" alapján, kik azok, akiknek vagyonát a rendelet alapján elkobozzák. Bemondás alapján a listákat kiegészítették. Ez az eljárás kétségtelen, hogy sok visszaélésre adott alkalmat. Elrendelték a volksbundosok kilakoltatását és összeköltöztetését, a helyi igénylők mellett az országúton kóborló erdélyi menekülteket is elhelyezték. Megengedték, hogy az elkobzásra ítéltek az új lakókkal együtt házaikban maradhassanak. 23 Baranya, Somogy és Tolna vármegye alispánjai a hónap közepén kapták meg Erdei Ferenc belügyminiszternek a délvidéki magyarok elhelyezésére vonatkozó körrendeletétől 10 136/ 1945. (IV.) sz. BM leirat) „Elsőrendű nemzeti érdek, hogy visszatérő magyar véreink minden bürokratikus eljárás mellőzésével legsürgősebben olyan hajlékhoz jussanak ". A közigazgatás három hetet kapott arra, hogy a 70 %-ban németajkú községekben - Tolnában ez 28 falu, ebből 24 a Völgységi járásban - a falvak lakosságának egyharmadát, vagyis a németek csaknem felét összeköltöztessék. A kiválasztásnál a kollektív büntetés elvét érvényesítették, az év végén megjelenő kitelepítési kormányrendelet szellemében. E szerint vagyonelkobzással sújtandók a Volksbund-tagok, az 1941-es népszámlálás idején magukat németajkúnak és német nemzetiséginek vallók. Kivételt, az antifasiszta tevékenységüket igazolni tudók képezhetnek. A lakosság erről április 17-én szerzett tudomást, akkor doboltatták ki, Kardos László kormánybiztos és Cser Sándor főispán különrendeletét a vagyonelkobzásról. A váraljai akció a hasonlóan vegyes-nemzetiségű Győrével és a németajkú Majossal folytatódott. Április 30-ig Majos község földigénylő bizottsága ingatlanhoz juttatta a már ott lévő 25 istensegítsi telepest, és továbbiakat a Somogy megyei Tengődről, 33 moldvai csángót, 17 horvátországi magyart, 3 titeli telepest, 3 17 FEHÉR 1988. 18 KŐHEGYI - TÓTH 1994. 19 KOSA-FILEP 1975. 20 Földi István (FÖLDI 1987.) adatközlőkre támaszkodva állapította meg a menekültek tartózkodási helyét, ugyanezt én Lelkes György (LELKES 1988.) szótára alapján azonosítottam. 21 TÓTH 1991. 22 KŐHEGYI - TÓTH 1994. 23 TALPASSY 1945. 24 KACZIÁN 1992; KŐHEGYI - TÓTH 1994. 353
