Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Schleicher Vera: A paksi Telkes Gazdaság szervezete és működése
(Veiss Ferenc, Feil János) nyújtotta a kölcsönt, amelyet a következő év elején természetesen kamatostul kapott vissza. A vezetőség e korszerűnek tekinthető pénzügyi szemléletével ellentétben magát a mezőgazdasági tevékenységet meglehetős konzervativizmus jellemezte. A „Duna-mente legjobban kapitalizálódott mezővárosában" az 1930-as években még 500-800 marhából, illetve 200-300 lóból álló, ridegen tartott gulya és ménes legelt, a trágyát a telkesek földjein nem hasznosították, a takarmánytermesztés ötletszerűen, esetlegesen működött 45 , a futóhomokkal borított legelők fásítási programja akadozott, majd teljesen elhalt 46 . Mindez jól tükrözi, hogy a paksi mezőgazdasági termelés e korszakában az állattartás mindössze kiegészítő jövedelemforrás volt: elsősorban a növendékállatok eladása és a fuvarozás hozott hasznot a paksi gazdáknak. A közeli Völgységgel és a Kapós mentével ellentétben az intenzív mezőgazdasági termelés irányát Pakson nem a belterjes, istállózó állattartáson alapuló tejgazdaságok, hanem a nagyarányú szőlőtermesztés és borkereskedelem határozta meg. 44 ANDRASFALVY 1975, 80. 45 Az állandóan váltogatott takarmánynövények feltehetően a századfordulótól a Gazdakör előadásain, sőt szaklapokból tájékozódó tehetősebb gazdák és elnökök kísérletező kedvét vagy éppen maradiságát tükrözik. Az erdőtelepítési program az 1930-as évek eleji kisajátítás révén valósult meg, jó 10 évvel később. 46 Az erdőtelepítési program az 1930-as évek elején indult, ám mivel a Telkes Gazdaság kezelésében akadozott, végül állami 341
