Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Szilágyi Miklós: Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő
megvalósulatlanságának okai között is ott lehet, hogy gyűjtött anyagának tetemes része „más neve alatt" jelent meg. A Kovách Aladár-i életmű egy része, közötte a Tolna megyei levéltári anyag gondos tanulmányozásáról tanúskodó helytörténeti dolgozatok, ~ illetve a terepmunkán alapuló néprajzi adatközlések, cikkek, előadások, ha meg is jelentek annak idején némely részletükben vagy első szöveg-változatukban a helyi újságokban, sajnos kéziratban rekedve ismeretlenek maradtak. Nem tudhatni, hogy a szerző kishitűsége, vagy az elháríthatatlan anyagi nehézségek miatt. Az el nem kallódott, meg nem semmisült kéziratok (letisztázva vagy javítgatott fogalmazványok formájában) a Tolna megyei Levéltárban őrzött irathagyatékban lelhetőek fel. A Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára is őriz - a jelentéseken, kutatási beszámolókon túl - néhány, végleges szövegűnek látszó kéziratos dolgozatot. Bizonyosan kiválasztható lenne ezek közül több is, mely keletkezése után majdnem száz évvel is - természetesen szövegkritikai jegyzetekkel kísérve - megjelentethető lenne. És nemcsak Tolna megye kutatástörténete számára szolgálna tanulságul az, hogy Kovách Aladár mennyi mindent tudott „jobban" a kortársainál, illetve mennyi dologban volt hozzájuk hasonlóan a romantikus kor-eszmék és képzelgések rabja. A ma már sem levéltárakban, sem terepen fel nem lelhető néprajzi/helytörténeti adalékok áradó bősége miatt is komoly forrásértéket jelentene egy gondosan válogatott-szerkesztett kötet! Kovách Aladár kutatói munkásságának alig értékelt, (a módszeres feltárás és közzététel hiánya miatt nem is értékelhető) része a szekszárdi múzeumban, illetve a Néprajzi Múzeumban ma is meg van. Mivel a szekszárdi múzeum egésze, - s ezen belül a néprajzi gyűjtemény is - jelentős mértékben károsodott a második világháború idején, a több évtizedes gyűjtőmunka valóságos értékét-jelentőségét, ezzel együtt Kovách Aladár tárgykiválasztásának szempontrendszerét, alkalmilag szövegszerűen is megfogalmazott, ám rendszerint csak a megszerzett tárgyakról leolvasható, a fényképek témaválasztásából kikövetkeztethető indokait alighanem megbízhatóbban tükrözi a Néprajzi Múzeum gyűjteménye, mint „saját" múzeumáé. Ez a feltételezés azonban, noha a gyűjtemény-kialakuláshoz való személyes hozzájárulásra vonatkozóan sok adatot tartalmaz a Néprajzi Múzeum gyűjteményeit bemutató kötet, - így Kovách Aladár gyűjtői érdemeire 1 S is találhatóak benne utalások - az egykorú dokumentáció tüzetes tanulmányozása nélkül igen nehezen lenne igazolható! Részletes vizsgálatok híján én is csak benyomásaimat fogalmazhatom meg: A sárközi népviseletnek és hímzésnek a Néprajzi Múzeumban fellelhető tárgyi emlékei majdnem teljes egészében Kovách Aladárnak köszönhetőek. (Mellette Ács Lipót, jórészt a magángyűjteményéből különböző időpontokban a múzeumba került sárközi népművészeti kollekciója volt számottevő). Hozzá kell persze tennem, hogy a Kovách Aladár-gyűjtések „hitelesítéséhez": az általa megszerzett viseleti darabok időbeli sorokká rendezéséhez (magának a gyűjtőnek nagy viselet-tanulmányába belefoglalt információk újra-értelmezésén túl) Fél Edit évtizedekkel később végzett helyszíni gyűjtései is tetemesen hozzájárultak." Jóllehet a sok más témában és Tolna megye-szerte kutató Kovách Aladár neve, a Néprajzi Múzeum további gyűjteményeinek ismertetőjében „gyűjtőként" alig-alig bukkan fel, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem gyűjtött, illetve nem közvetített pl. építkezési-, lakberendezési-, pásztorművészeti-, háziipari vagy szokás-tárgyakat! Azt jelenti csupán, hogy esetleges közreműködésének az igazolása sokkalta bonyolultabb és munkaigényesebb, ha az egykorú „törzskönyvben" és leltárkönyvben annak idején nem tüntették fel gyűjtőként/eladóként/ajándékozóként. Azt azért bizton megfogalmazhatom a teljes fotó-anyag áttekintése után, hogy Tolna megye szerte készített fényképfelvételeinek gazdagabb sorozata található a Néprajzi 1 íme néhány kéziratban maradt dolgozatának címe és terjedelme: A két Mercy Tolna megyében. Részlet Tolnavármegye telepítési történetéből a XVIII. században - 154 lap; Tanulmány Szekszárd nevéhez - 6 lap; A tolnavármegyei Sárköz, helyrajza - 40 lap. 1 PL: A banyakemence és szerepe a ház beosztásánál Tolnavármegyében - 28 lap; Adatok a tolnamegyei Sárköz, néprajzához - 8 lap; Sárközi nép művészetéről - 8 lap; A tolnamegyei Sárköz, népe - 20 lap. 1 PL: Boszorkánypörök Tolnavármegyében - 33 lap, EA 1904. ltsz.; A 'magyar' név és némely a magyar nemzettel rokon nép nevének eredete és jelentése (1898) - 72 lap, EA 8771. ltsz.; A néprajzi típusok (1908) - 24 lap, EA 10674. ltsz.; Népszokások a tolnainegyei Sárközben (1906) - 12 lap, EA 13277. ltsz.; A tolnamegyei Sárköz néprajzi vázlata - Terület és népszokások (1906) -11 lap, EA 13278. ltsz... 16 A múzeum történetéről L: MÉSZÁROS 1966. 17 FEJŐS (főszerk.) 2000. 18 Különösen a Katona Edit (2000) által írt, a textil- és viseletgyűjteményről szóló fejezetben. 19 KOVÁCH 1907. 20 Vö. FÉL 1943, 1991. 25
