Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Zentai Tünde: Tolna megyei épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

8. kép: A disznóól részlete az évszámmal (1866). (Fotó Zentai Tünde, Fadd 1979.) A telek külső oldalát rekonstruált kerítés szegélyezi: a múzeumban hiányzó szomszéd ház helyén - az első udvar végéig - fekvő deszkapalánk, ettől hátrafelé fonott sövény. A hidasi porta felől az istálló végfalától a telek végéig nádkerítés húzódik, amit egy szakaszon a pajta nádból készült hátfala vált ki. Berendezés A berendezés családra szabott. Ezzel együtt megörökíti a tipikus faddi középparaszti, egyszerre hagyományos népi ízlésű és polgárosodó lakáskultúrát, életmódot. A család ősei, a Pánczélok, a Keserűek a tősgyökeres református faddiak közé tartoznak. Az ugyancsak régtől Faddon lakó Fülöpök római katolikusok voltak. A család összetétele a berendezés idején Az 1898-ban megözvegyült református Pánczél Erzsébet (1878-1962), Pánczél András és Pánczél Erzsébet leánya 1901. II. 7-én férjhez megy a katolikus, szegény Fülöp Józsefhez (1879-1916), még ez évben megveszik az Új utca 9. számú házat, abból a pénzből, amit apja halála után Pánczél Erzsébet örökölt. Házasságukból négy gyermek születik: Erzsébet (1901-1902), József (1903-1915), János (1907-1959), Erzsébet (1913-1972). Tekintélyesebb anyjuk után mindegyik gyermeket reformátusnak keresztelik. 244