Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Zentai Tünde: Tolna megyei épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
4. kép: A faddi ház tornáca. (Fotó Szabó Jenő, Fadd 1975.) A házhoz ekkor erős, 16 holdas középparaszti gazdaság és 800 négyszögöl szőlő tartozott. Kiegészítő foglalkozásként 1000 négyszögölön dohányt termesztettek. A szalagtelken a ház mögött árnyékszék, ezt követően dohánypajta-szénás pajta-polyvás funkciójú cölöplábú, részben nádfalú épület állt, az udvar elején a házzal szemközt veteményes kert, annak sarkánál deszkaházas, hajtokaros kút, hátrább pedig disznóól foglalt helyet. A telket mind az utca, mind a szérűs kert felé kapukkal ellátott kerítés határolta. - A múzeumban az 1908. évi átalakítás előtti állapotokat rekonstruáltuk. Múzeumi bemutatás A bemutatás célja: a Duna mente és a Mezőföld déli szögletében elhelyezkedő mikrotáji kultúra megörökítése az Árpád-kori településű Fadd, egykori - 1475-től - mezőváros népi építészetének keretében, különös tekintettel a 19. században kialakult helyi festett asztalos bútorra, az alföldi hatásokat tükröző, oszlopos tornácú, kemencés háztípusra és a 18. század elejétől ismert faddi Virginia dohánytermesztésre 7 , konkrétan az Új utca 9-es számú házban lakó család életének és gazdálkodásának fölidézésével. 6 Tihanyi alapítólevél 1055, CSÁNK1 1896, III. 408. 7 TAKÁCS 1964, 15. 241
