Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Vidák Tünde: Bábtáncoltató betlehemezés Vőrsön napjainkban
Hallod, hallod pajtás Zörgeti a kulcsát, (botcsörgetés, csengetés) Amivel kicsukja pénzes ládicskáját. Nem sajnálja hatosát, máriását, százasát, Egy kis fáraccságunkért, cságunkért, Szíves utazásunkért. A templomi betlehemezés során az adomány átadására, illetve a betlehemezők kínálására, megvendégelésére nem került sor. Amint befejeződött a játék, rögtön megkezdték kivonulásukat a szentélyből, s a sekrestyén keresztül távoztak a templomból. Első pásztor elköszönt: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Plébános: Mindörökké ámen. Elvonuláskor hallható ének: Elindulának, és el is jutának Szűz Máriának jóccakát mondának. Angyal volt ez, ugye pajtás Aki monda, hogy Messiás Született az éjszaka Betlehemi jászolba. [0 te József, mit gondoltál, Hogy istálót választottál Ilyen kemény hidegben.] A betlehemezés fő funkciója, az „adományszerzés" (az adomány átvétele) tehát ebben az esetben elmarad. A templomi betlehemezés legfőbb szerepe az, hogy a külvilág felé, a közösségen kívüliek számára demonstrálja a szokást. A látogatók szívesen fogadják ezt a „látványosságot", hiszen a vakuk sürü villogása, továbbá a videokamerák használata is bizonyítja, hogy érdeklődnek a hagyomány iránt, valamint hogy megörökítésre érdemesnek tartják. A betlehemes játék hagyományos helyszínein és időpontjában (tehát a családi otthonokban, december 2324-én este, éjjel) csak viszonylag ritkán látja közösségen kívüli egyén a rítust. így az érdeklődő idegenek szempontjából mindenképpen nagyon szerencsésnek mondható, hogy személyes élményeket is szerezhetnek erről a kuriózumról. Ezáltal az a hagyomány, ami eddig csaknem kizárólag a falubelieké volt, most a nyilvánosság számára is jobban hozzáférhetővé válik. A betlehemezés és főként az óriás betlehem az éjféli mise időpontját is rögzítette a vörsiek számára. Mivel a településnek több mint egy évtizede nincsen saját papja, és a balatonszentgyörgyi egyházközség filiájaként működik, az éjféli misék időpontja forgórendszerben változott a plébános által ellátott öt község között. (Tehát minden ötödik évben esett az éjféli mise időpontja pontban éjfélre adott településen.) Ez a helyzet a bábtáncoltató betlehemezés menetét is hátrányosan érintette (mert ha a mise este tíz órakor kezdődött, addigra kellett a templomba érniük a betlehemezőknek). A vörsiek kivívták maguknak, hogy náluk minden évben éjfélkor vegye kezdetét a mise, hisz a nagy betlehemnek köszönhetően sok vendég érkezik a szertartásra, akiket lehetetlen tájékoztatni a változó időpontokról. 164