Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Vidák Tünde: Bábtáncoltató betlehemezés Vőrsön napjainkban
Majd a Beköszöntő felszólította a „háziakat"', a betlehem fogadására: Házigazda, gyorsan—frissen tisztítsd ki a házadat, Szép fehér abrosszal terítsd le asztalodat, Mert nem sokára majd deres szakállú pásztorok lepik el a házadat. No, gyere be te dadó! Bejött az első pásztor, meghajolt és köszönt: Isten jó estét gazda! Plébános: Adjon Isten! Első pásztor: Nagy örömet hoztam én tinéktek! Minden juhomat künn az árokba hagytam. Útközben kíüencvenkíílenc farkassal találkoztam, Azokkal verekedtem, mire végre megtaláltam az én kedves pajtásomat. No, gyere be te dadó, Mer odakinn megfagyó! Láncos botját csörgetve bejött a második pásztor: Húú, hú de hideg van odakünn! Most léptem a konyhába, Konyhából a szobába. Látom, az a tűz csak ersogna-persogna, ha vóna! No, eriggy te csippás szemű szógáló, Ugorja föl a héjba, Es hozzá le azokból az agyonpenészlesedett ódalasokból Es pirrigáld meg ezeknek a szegény, deres szakállú pásztoroknak! Első pásztor: Hát kedves pajtásom! Arról a vén kuridó öregapánkru nem tudná valami hírt mondani?! Második pásztor: Hát, láttam mikor jött nagy sietve, Hozta utánunk a deres szakállát. No, gyere be te öreg! Öreg dadó láncosbotját csörgetve belépett a szentélybe: Húsos-kóbászos, (bot megrázása) Hippencses-huppancsos, Gimbeli-gömböli, (bot megrázása) Aprópogácsás, No meg savanyububorkás jó estét re szel mete s fiaim! Látom, ti itt benn csak eszesznétek, meg iszosznátok, ha vóna mit! De erről az öreg, vén kuridó öregapátokru meg se nem emlékeznétek! Mit nem nézek, ezzel a láncos bottal (megrázza a botját) Kíílencvenkílenc bocskorszíjjat hasítok a hátatokból! Az első és második pásztor békítik az öreget: Engedj öreg, engedj!! Öreg dadó: Hát az öreg mindig csak engedjen?! Nem úgy kedves fiaim! Szól a távoli góla, Térjünk nyugovóra! Erre a felszólításra mindhárom pásztor leheveredett a földre, az első és második dadó horkolt. Közben a Beköszöntő és az Angyalok énekeltek: Pásztorok hol vagytok. Talán mind alusztok.
