Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Tóth Boglárka: A középkori Györgyi és ferences kolostorának azonosítása

A középkori Györgyi falu egykori ferences kolostorának és plébániatemplomának romjait nem csak a természet, hanem emberi beavatkozás is rombolta. A kolostor tégláiból épült fel 1797-ben Mágocs első iskolája. A „Szt. Barbara" templom, - feltételezhetően a középkori plébániatemplom - romjait 1800-ban Mágocs új templomának építéséhez hordták el. A kolostor és a falu helyének azonosítása Györgyi és az itt alapított ferences kolostor helye napjainkra szinte teljesen feledésbe merült. Rómer Flóris 1866-ban készített egy vázlatos alaprajzot Mágocs határában lévő „barát" kolostorromról, amely minden valószínűség szerint Györgyi kolostora. Csánki Dezső Györgyi helységet a baranyavármegyei Mágocs határában lokalizálta.

41 Follajtár Ernő pontosabban meghatározta Györgyi helyét, miszerint az Mágocs északkeleti részén található a Klosterfeld dűlő alatt.

42 A középkori Györgyi és ferences kolostorának pontos helyét 18-20. századi térképek és 18. századi leírások tanulmányozása alapján, és régészeti terepbejárás segítségével lehetett maghatározni. Az már a kutatás elején feltételezhető volt, hogy a kolostort, a koldulórendi ferencesek telepítési hagyományait ismerve, a középkori helyég területén belül kell keresni. Ezt a feltételezést Györgyi esetében az is megerősíti, hogy a Szt. Gergely kolostor eredetileg a falu plébániatemploma volt, melyet - ritka kivételtől eltekintve - általában a település központjában építettek fel. Györgyi falu középkori-törökkori léte a 19. század elejétől fokozatosan feledésbe merült, a település neve azonban dűlőnévként a mai napig megőrződött. Györgyi-puszta Mágocstól 4-5 km-re, északra található.

43 A kolostor és egyben a középkori település helyét azonban nem Györgyi-puszta dűlőnév őrizte meg, hanem a tőle délre található Kolostori-dűlő. (2. kép) Míg a 19-20. századi térképeken az egykori kolostor és település létezésére már csak a dűlőnevekből következtethetünk, két 1780-90-es évekből származó térképen még feltűntették a kolostor és a plébániatemplom romjait. Az egyik térkép a II. József-féle első katonai felmérés, mely Mágocstól északra, a Mágocsot Döbröközzel összekötő út két oldalán jelöl egy-egy romot Rudera felirattal.

44 A másik térkép a mágocsi uradalmat ábrázolja az 1790-es években. Ezen a térképen a Mágocsot Döbröközzel összekötő úttól (Via ad Döbrögöcz) északra régi kolostor romjait jelölték Rudera Antiqui Monasterii felirattal, és az úttól délre, a kolostorral átellenben templomromokat tűntettek fel Rudera Tempil meghatározással.

45 (3. kép) A térképek adataira támaszkodva régészeti terepbejárást végeztünk 1997 őszén, majd 1997 és 1998 tavaszán Kolostori-dűlő területén. A Mágocsot Döbröközzel összekötő út ma is földút, mely minden valószínűség szerint a középkori irányt követi. Kolostor-dűlő területét ma szántóföld és akácos tagolja. A térképeken feltűntetett kolostor maradványait a Mágocstól Dombóvár felé vezető műútról északkeletre letérő döbröközi földút északi oldalán, vagyis a Méhész-patak jobb oldalán, a földút elágazási pontjától 1200 m-re, a domboldalon található akácosban, közvetlenül a szántóföld mellett találtuk meg. (2. kép) Az egykori kolostor helyét falak dombjai és téglás, habarcsos, omladékos föld mutatja. A kolostor fűvel benőtt területén kerámiatöredékekre nem bukkantunk, azonban téglatöredékeket nagy számban találtunk. A kolostorfalakat magában rejtő sáncokról és a kolostor fekvésének domborzati viszonyairól Terei György készített felmérést. (4. kép) A felmérés szaggatott vonallal jelöli az általunk biztosan falakként meghatározott földsáncokat, és pontokkal a feltételezhető falakat, illetve teraszokat. Tudjuk, hogy a kolostor tégláit a mágocsi iskola építéséhez elhordták, ezért érthető, hogy helyszíni megfigyeléseinket csak bizonytalanul tudjuk értelmezni. A kolostor maradványai egy lankás domboldalon találhatóak, melynek K1797-es adat a kolostorról: PESTI 1982, 147. sz. Az 1800. évi adat a templomról: BRÜSZTLE 1879, 616. Rómer Flóris jegyzőkönyvei. OmvH Könyvtár, XIX. doboz, 170. lap. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Budapest 1897, 427. Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei. Pécs 1942, 9-10. PESTI 1982, 55-68.: Györgyi, Györgyi-puszta, Györgyi-főd. Hadtörténeti Intézet - Térképtár: X/27., X/28. Pécsváradi Közalapítványi Levéltár XX. b. térképek, 923. doboz. A térkép készítésének idejét Nagy Imre Gábor határozta meg. Téglaméret: 27,5(min.)xl4,5x5,6 cm. 137